Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Lukcsics József: Történetbölcselet és egyháztörténet
TÖRTÉNETBÖLCSELET ÉS EGYHÁZTÖRTÉNET. 71 szellem határozza meg. Amíg Comte szerint a természet, kultúrelemek és az emberi képességek együttműködő hatásai alatt az intelligencia uralkodó befolyást gyakorol azon értelemben, hogy vezetésének az érzéki és kedélyi ösztönök mindjobban alárendelik magukat és szolgálatára lesznek, Bucklenél ez utóbbiak épen semmi, vagy csak káros befolyással vannak ; azok és minden más faktor az értelmi felvilá- gosodottsággal szemben semmit sem jelentenek. Az »intellectus« törvényei a történetéi is. Lamprecht »neue kulturhistorische Methode «-ja 1 Comte rendszerének felújítása. Alapgondolata a történet oly felfogása, hogy a kultúrának törvényszerűség szerint felismerhető fejlődése az egyes nemzeteknél a tipikus korszakok egymásutánjában nyilvánul, amely korszakokat összes élet- nyilvánulásaiban az akkori pszichikai összdispozíció (diapason) jellemzi. A fejlődés korszakainak sorrendje 2 a föld minden népének történetében kivétel nélkül feltalálható. Lamprecht törvénye a fejlődéstörvény, amely mindig érvényes és induktív módon igazolható. A történetíró szempontja az individuális pszichológiaiból szociális pszichológiaivá lesz. Módszere valójában szociológiai; elmélete pedig tömeglélektani. A történettudomány végcélja azonban nem lehet a törvények kutatása és megállapítása. Lamprecht sémája nem magyarázza meg a legtöbb történeti eseményt. Általában a természettudományi rendszer mindent azonosít a természettudománnyal ; tagadja a történetrezultá- tum megismerhetését és csupán a természeti törvényeket fogadja el tényezőkiil. A theológiai és metafizikai faktorokat • 1 V. ö. Madzsar I. : Lamprecht Károly története^mélete, Századok, XLII. (1908.), 481—539. — Ugyanaz, Egyének és tömegek a történelemben, Századok, XLIII. (1909.), 1—15., 97—114. — Szentpétery I. : Individuális és collectiv történetírás, Századok, XLII. (1908.), 193—216. 2 A természeti szimbolizmus, tipizmus, konvencionalizmus, individualizmus és szubjektivizmus korszakai szellemi téren ; e korszakoknak az anyagi téren megfelelnek a hódító gazdálkodás, a természeti gazdálkodás két (kollektív és individualisztikus) fokban és a pénzgazdálkodás ugyancsak két fokban.
