Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Lukcsics József: Történetbölcselet és egyháztörténet
TÖRTÉNETBÖLCSELET ÉS EGYHÁZTÖRTÉNET. 69 alakította ki. Világtörténete azonban egyszerűen államtörténet. A világszellem az, amely a thesis, antithesis folyamata által a történetben és történettel ennek különféle fázisaiban a szellemi szabadság öntudatává fejlődik, azon erkölcsi és szellemi szabadságtudattá, amely az államban, népszellemben, a népek politikailag tudatosan fokozódó szabadságában jut kifejezésre. Az állam a maga fejlődésével együtt az igazi történet ; aminek ehhez nincs köze, az a történeten kívül esik. A történetnek ezen deduktív felfogása a konkrét tudománnyal össze nem fér.1 A merően bölcseleti s egyoldalulag ethikai eszme kedvéért a történet anyaga csorbul meg. A történeti tényezők analízisét mellőzi. Ezeken a nyomokon halad, de mélyebben hatol a jelenségek vizsgálásába Humboldt, aki az emberiségnek meta- fizikailag alkotott általános eszméjét a népeknek empirikusan megismerhető eszméjében kutatja és leli meg.2 Az eszmebölcseleti iránnyal homlokegyenest ellenkezik a kollektív felfogás, a természettudományi rendszer, amely az emberi társaságoktól elért s elérendő eredmények iránt érdeklődik, amely a társadalmilag ható, reális elemek ismeretére, a praktikus értékekre irányul. Ily tannal először Condorcet lépett fel,3 aki szerint a fejlődés tartalma és célja a nemzetek között fennálló minden egyenlőtlenség megszüntetése és a nemzeten belül az embernek és tehetségeinek tökéletesedése. Nem az individuumok, hanem a tömegek sorsát szemléli. A történeti fejlődés összfoglalatja a politikai és szociális egyenlőség fokozódása. A népek élete állandó mechanikus törvények szerint igazodik, mint a természet. 1 Hegel 1822—1831. a berlini egyetemen tartott előadásaiban fejtette ki gondolatait a történetbölcseletről. Halála után Gans 1837- ben kiadta. 2 Humboldt, V. : Uber die Aufgabe des Geschichtsschreibens, Abhandlungen der kgl. Akademie der Wisseschaften zu Berlin, 1820—1821., (Berlin, 1822), 305—322. 3 Condorcet, N. C.: Esquisse dün tableau historique des progrés de l’esprit humain ; halála után 1795-ben jelent meg.
