Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Trikál József: William James bölcselete
WILLIAM JAMES BÖLCSELETÉ. 783 frine-féle idealizmus, amely Amerikából Európába is már átcsapott, bízó, életbátorságot lehelő, végtelenséget szomjazó szellemével James műveiből táplálkozik, a James-féle vallásbölcseleten nyugszik. Az a sajátságos, új realisztikus ismeretelméleti irány pedig, amely tanítja, hogy a mi tapasztalataink teljesen visszaadják a dolgok mivoltát, csak a pragmatizmusra adott ellenválasz. A miszticizmus iránt felébredt érdeklődés is a vallásos tapasztalatok írójából szövődik ki. Ma James és sokban elvtársa Bergson divatosak, mert rendszerükben kifejezésre hozzák egyrészt a természettudományos kutatásokat, másrészt az embernek a tapasztalati világon kívül álló sejtéseit, igényeit és megéreztetik, hogy a világ több,mint amit róla tapasztalatunk nyújthat és ép ott van a mindenség igazi élete, súlypontja, ahová megfigyeléseink már el nem jutnak. Szóval a lekicsinyelt, az elhanyagolt metafizika visszanyerte ismét az emberi szellem megbecsülését ; az élet a maga komolyságát, eszményiesebb tartalmát és célját; a keresztény bölcselet idealizmusa pedig a maga jogosultságát. A szellemi küzdelmek kipróbálják a nézetek, az elvek benső erejét, hordozó képességét, életbőségét. A keresztény gondolkodás pillérei ma is szilárdak, ez a bölcseleti vajúdásoknak jelenleg is beigazolt tanúsága. Budapest. Dr. Trikál József.
