Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Trikál József: William James bölcselete

WILLIAM JAMES BÖLCSELETI-;. 779 csak olyan az ő élete, mint a miénk. Szóval Isten előkelő és fölényes világfölöttiségéből leszáll az időbe és 8T térbe és mint a mindenség egy láncszeme éli a mindenségnek közös életét és lejátssza napjait a mi világunkban. Ez a világban élő Isten érezteti, ízlelteti és kifejezi magát a vallásos tapasztala­tokban. A vallásos élmények, amint azokat Myers, James, Freud stb. megfigyelték, ép oly való élmények., mint egyéb tapasztalataink. Bennük kételkedni nem lehet ! Közelebb is hoznak bennünket Istenhez, mint az észből kiszőtt istenérvek. Ám James téved, ha azt hiszi, hogy az emberiesített Isten bensőbb viszonyban van hozzánk, mint a világfölötti, végtelen Isten. Isten teremtő működése, föntartó és gond­viselő tevékenysége szorosabb kapocs minden végességnél és emberiesített vonásoknál. A zsoltárok szerzői, a próféták, az Űr Jézus, sz. Pál, a keresztény misztikusok Isten végtelensé­gét csodálták, tanították, de a végtelenben egyúttal az Atyát imádták. Elragadóbb eszmény az embernek Istenhez való fel­törekvése, istenivé magasztosulása, mint az Istennek emberré való letörpülése. Unigenitus siquidem Dei Filius suae divinita­tis volens nos esse participes, naturam nostram assumpsit, ut homines deos faceret factus homo.1 Es a legnagyobb keresz­tény misztikusok Isten erejében és fényességében látták és érezték elragadtatásaik közben a természetfölöttieket. Nem akarták ők, hogy Isten a hétköznapiasság színvonalára leszál- jon, ellenkezőleg vágyódtak in montes Dei, Isten hegyeire. Minden metafizika felveti a kérdést : mi az ember célja ? Mi történik vele, ha lelke kiszakad e múlandó testből és világ­ból ? Mi a lélek rendeltetése ? Ezekre a kérdésekre James a Human immortality című munkájában felel. A halhatatlanság ellen — mondja — rendszerint azt az érvet hozzák fel, hogy a gondolatok az agynak termékei, azok az agy működéséből származnak. James ezt tagadja és felállítja híres transmissziós (átbocsátó) elméletét. Az agy a gondolatokat nem termeli. Az agy pusztán átbocsátja magán a lélek hatásait, mint a lencse a nap sugarait. Az agy az a csatorna, amelyen keresztül 1 Sermo S. Thoniae Aquinatis, in opusculo 57. 50*

Next

/
Thumbnails
Contents