Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Kele István: Az analytikus és synthetikus módszer ismeretelméleti szempontból
AZ ANAL. ÉS SYNTHETIKUS MÓDSZER ISMERETELMÉLETI SZEMPONTBÓL. 543 Arra a kérdésre, mely hídon jutunk az elmei valóságból, a logikai igazságból a külső valóság partjára, Spinoza a metafizikából ad feleletet : A két attribútumnak : a gondolkozásnak és kiterjedésnek parallelismusa szolgál az ismeretelmélet alapalkotmányáúl. Gondolat és kiterjedés, egy és ugyanazon állagnak együttes, párhuzamos nyilvánulása. A gondolkozás és külső valóság rendje tehát teljesen fedik egymást, a képzetek rendje és összefüggése egyúttal a dolgok rendje és összefüggése. Ordo et connexio idearum idem est ac ordo et connexio rerum. Ami itt ok és okozatként jelentkezik, az ott alap és folyomány : sequi et causari alapjában ugyanaz. A gondolkozás és valóság rendjének ebből a viszonyából következik, hogy az ember ismeretei tévedéstől mentesek, íme, Spinoza az ismeretelméleti kérdéseket végső sorban pantheista felfogás alapján fejti meg. A történeti egymásután és Kant ismerettani rendszerének könnyebb megértése is követeli, hogy már itt szóvá tegyük az újabb bölcselet másik főirányzatát : az empiris- must és ismertessük azt fővonásaiban. A mathematikai észelvűség ismeretelméleti tételeivel sehogysem tudtak kibékülni a XVII. és XVIII. századbeli angol bölcselők. Azért más utat választottak a bölcseleti kutatás ama főfeladatának megoldására : meddig terjed az értelem hatásköre, miféle tárgyak tartoznak annak körébe s melyek esnek kívül annak látóhatárán. A kérdést csakis a tapasztalatból kiindulva, analitikus módszerrel lehet megoldani. így született meg az angol empirismus, melynek főképviselői : Locke és Hume. Ezen irányzat alaptana ezekben foglalható össze : Két, lényegük és módszerük szerint különböző faja van a tudománynak, az egyik fogalmakkal dolgozik, mint a mathematika, a másik tárgyi valóságokkal, mint pl. a természettudomány és lélektan. A rationalismus tévedése abban rejlik, hogy a tudománynak csupán egy lehetséges alakját ismeri el ; a mathematikát és minden tudományt annak mintájára akar megalkotni. Pedig a tények tudománya : a természettudo-
