Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Kele István: Az analytikus és synthetikus módszer ismeretelméleti szempontból
540 DR. KELE ISTVÁN. hetik. Csak az ész látja azokat, mely a tünemények sokféleségén keresztül a végső okokhoz, a tulajdonképeni valóhoz jut. Az újkor bölcselői ismerettani tekintetben szintén az észelvűséget vallják. így Cartesius, Spinoza s Leibnitz. A rationalista ismeretelmélet röviden ezekben foglalható össze : Minden tulaj donképeni, tudományos ismeret az észből, annak már meglevő, biztos, nem érzékelés útján szerzett és tapasztalatilag ellenőrizhető elveiből származik. Minden igazságnak forrása az ész. Annak elveiből, változ- hatatlan tételeiből vezethető le minden ismeret.1 Ez az apriorisztikus módszer, melyet a mennyiségtan tüntet fel leghívebben. Két kérdés merül itt fel. Először is, hogyan jutunk el azokra az első elvekre, minden tudás, ismeret kiinduló pontjaira ? Másodszor, hogy van az, hogy egy ilyen tisztán észbeli művelet alkotta rendszer tárgyi értékű ismeretet nyújt ? Mert hisz minden tudomány célja a tárgyi valóság megismerése. Ámde nyilvánvaló, hogy egy ilyen apriorisztikus észbeli gondolatrendszer megegyezése a való világgal nem önmagától érthető, sőt nagyon is meglepő. Erre a kérdésre Plato a metafizikából veszi a feleletet. Cartesius és Spinoza a mathematika tételeivel hozakodnak elő. Kant pedig bizonyos, bennünk eleve meglevő alanyi minősültségek, kategóriák által akarja a kérdést megoldani. Plató feltételezi, hogy a valóság önmagában létező eszme. Azért csakis tiszta gondolkozás útján ismerhető meg. Ezt a gondolatot Plato egy egész bölcseleti rendszer alapjává tette. Szerinte az érzéki észrevételek világa nem a való világ, a valóság magában létező fogalom vagy gondolatrendszer, eszmevilág. Hogyan ismerjük meg ? Plato felelete erre metafizikai : A lélek olyan valami, ami a tényleges valóval eredetileg lényegi közösségben van. A lélek maga is gondolat, eszme. De földi létezése alatt be van burkolva, el van rejtve az érzéki testbe. Ez a földi élete azonban csak létének egy alakja. Volt, mielőtt a testbe került volna és 1 Paulsen : Einleitung in die Philosophie.
