Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Trikál József: William James bölcselete
528 DR. TRIkAl JÓZSEF. mais un attribut identifié avec l’étre mérne de Fame. On peut distinguer ces deux choses par une precision de logique, mais on ne peut les séparer et regarder Fune comme sujet et l’autre comme attribut, que par une abstraction chimé- rique, comme nous l’avons remarqué.«1 Ugyanerre az álláspontra jut Laberthonniére is ismertetve James lélektanának francia kiadását.2 »Le penseur en nous c’est la pensée ! II n’y a pás une áme derriére le Je, qui pense: c’est le Je qui pense, qui est Fame. Mi nem gondoljuk, hogy a gondolkodónak és a gondolatnak ; a cselekvőnek és a cselekedetnek, az oknak és a következménynek megkülönböztetése pusztán logikai elvonás eredménye és hogy a kettő egymással azonos. Hogyan is volna lehetséges, hogy az »én«, amely bennem minden fejlődésem mellett is ugyanaz, a folyton hullámzó gondolatokkal teljesen összeesnék ! Nem történik-e meg, hogy lelki megrendülések alkalmával egész múltúnknak búcsút mondunk és új eszmékért küzdünk ? És e nagy lelki átalakulás dacára is meggyőződésünk, hogy mi nem új »én«, hanem a régi »én« vagyunk ; csak az »én« udvara, lelki légköre lett más. Más továbbá az érés,a fejlődés magában az »én«-ben és más gondolataink fejlődése. Az »én« fejlődése a lappangó, a még szunnyadó erőknek felébredésében, képességeinknek megizmosodásában és elfinomulásában áll ; a gondolat- világ fejlődése ellenben új nézeteknek befogadásában vág}7 kinövésében, a régieknek pontosabb körülhatárolásában vagy pedig egész új felfogásoknak, új lelki életnek megkezdésében nyilvánul meg. De az utóbbi soha sem oly benső fejlődés, mint az előbbi. Az előbbi belülről érés, az utóbbi sokszor külső elemeknek csak rárakodásából jön létre ! Az előbbi úgy feslik ki, mint a virág bimbójából, az utóbbi külső feldíszítésnek is lehet eredménye. Szebb lelki életnek szebb a kifejezése is ; mégis a szép kifejezés sokszor csak csinált és nem belülről kivetített szépség. 1 Oeuvres de Le Francois, Edition Migne. I. 2. 797. o. 2 Annales de Philosophie Chrét. 1910. november. Nr. 2.
