Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Trikál József: William James bölcselete
518 DR. TRIKÁL JÓZSEF. megvallotta, amit az Elméletiben megtagadott. James is mint bölcselő, mint »látó« az erkölcsi élet követelményének tartja az akarat szabadságát. Számára a determinizmus pusztán ideiglenes és módszertani álláspont. Műve végén még egyszer előveszi a testi és a lelki élet közötti összefüggés kérdését és beismeri, hogy pozitiv és anyagelvű alapon a szellemi élet legfinomabb és legmagasabb kérdéseit nem lehet megtudni. Hogyan jön létre az öntudat az agyban ? Mikép felel meg a gondolat, a képzet annak a tárgynak, amelyre vonatkozik ? Mikép alakul ki a magasabb lelki élet ? Mind oly mély kérdések, amelyeket semmiféle természettudományi lélektan kielégítően nem képes megoldani. És érzi, hogy az is mind, amiről tárgyalt, oly nyers, oly alanyi leírás, hogy bizony törvény gyanánt venni annak eredményeit nem lehet. Még egyszer rágondol a lelki élet monisztikus, spiritua- lisztikus és atomisztikus magyarázatára és úgy találja, hogy legtöbb valószínűsége a spiritualizmusnak van, bár ez az elmélet — szerinte — nem képes megmagyarázni egyes rendkívüli lelki jelenségeket, pl. a személyiség átváltozásait, vagy egy-egy egyénnél előforduló többszörös tudatállapotot, a kettős »ém<-t. Ezeket a lelki jelenségeket az atomisztikus elmélet jobban megmagyarázza. Az atomizmus szerint agyunk billió kis részecskékből áll és ezek a részecskék a tudat egyes elemeinek felelnek meg. De lehet-e tudatos parányokból olyan tudatfolyam, a melyről ő álmodott ? Ámde ezen a ponton James megint nehézségeket lát és azt mondja : most már a zavar teljes. Látja James legfőbb gondolatának, a tudat folytonos folyásának más nehézségeit is ! Hogyan lehet azt megismerni, ami folyton folyik, s ha mégis megismerem, akkor a folyamnak mégis meg kell olykor állania is, s nem szabad folyton folynia ! Folyás és állapot kizárják egymást. És mégis hogy tudnók mi lelki életünket leírni, ha annak egyes mozzanatai legalább egy percre nyugalmi állapotba nem jutnának ? Bizonyos elkedvetlenedéssel fejezi be művét James. )>Ez még nem tudomány, ez csak reménye a tudománynak.«
