Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Mössmer József: Gondolkodás és megélés a lélektanban
484 DR. MÖSSMER JÓZSEF. föl- és letünedező Ítéleteket és következtetéseket, akkor még valahogyan el lehetne gondolni az ilyen konstruált, vagy rekonstruált világot. Aki azonban elmélet kedvéért nem akar erőszakot elkövetni a tapasztalaton, az kénytelen belátni, hogy a gondolkodást nem lehet kiszakítani az életből, amelyben gyökerezik,-az embernek érzéki, értelmes természetéből, a hol az érzéki képekbe, szemléletekbe, emocionális élettevékenységbe van beágyalva. Ha megfigyeljük magunkat, nem egymás mellé sorakozó képzeteket és ítéleteket tapasztalunk, hanem az egész lelki életet, összes alkotóival, azt, amit James és Bergson az élet áramának neveznek. Innen kell hogy kiinduljon azon lélektan, amelyet ellentétben a mesterkélt1 alapon állókkal, egyszerű, természetes pszichológiának (schlichte Psychologie)2 lehet elnevezni. A logisztikus lélektannak proton pseudosa : hogy a megismerő alany csak megítélt, ítéletek által megteremtett tartalmakkal áll szemben, és hogy következőleg sem lélektanilag, sem ismerettanilag nem jöhet más valami tekintetbe. Ez nem áll. A fogalom és az ítélet megteremti ugyan a maga formális tárgyát, de nem a tárgyat általában ; és a maga tárgyát nem teremti meg valami rejtélyes semmiből, hanem érzékietekből. Tisztán érzéki megismerés, abstractio ugyan,3 de nem abstractio maga az érzéki világ, amelyről abstrahálunk. Az érzéki kategóriák világa ránk van kényszerítve ; Natorp ellen mondhatjuk : ha az első tárgy, amelyet látok, nem ilyen vágj- olyan színű gondolkodásomtól függetlenül, akkor akár millió hasonló színű tárgynak összehasonlítása sem fog engem arra bírhatni, hogy a színt állítmányként használjam. És ha a külvilág nekem nem ily módon objektiv, akkor hiába biztosítanak 1 Münsterberg, aki mint bölcselő közel áll a logikai idealizmushoz, elveti az élményekre támaszkodó bölcseletet (Erlebnisphilo- sophie). Philosophie der Werte. Leipz. 1908. 35. köv. 91. 1. Lélektanának, amelyben különben az élmények mégis nagy szerepet játszanak, főhibája az említett preparálás. 2 Höher : Kantstudien. 14. köv. 241. 1. 3 Lehmen : Lehrbuch der Philosophie. Freiburg. 1909. 18. 1.
