Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Mössmer József: Gondolkodás és megélés a lélektanban
GONDOLKODÁS ÉS MEGÉLÉS A LÉLEKTANBAN. 477 ezeket értem. Amit öntudatunkban föl tudunk mutatni, amit abban találni lehet, az nem a fogalom.1 Fölösleges tehát csodálkozni, hogy gyors olvasás közben nem találom öntudatomban a szók jelentését. Találni nem találom, de tudni tudom- A fogalom jelen van, ha nem is a tL i]v elven, de minden, esetre az egyszerű tí íötiv. Ezen tények előtt csak a szen- zualizmus áll tanácstalanul és magyarázat nélkül. Akik szellemi tevékenységet elismernek azoknál mindennek voltaképpen magától kellene értetődnie.2 A fogalom objektiválja a megélést, megteremti a tárgyat ; ez az ő lényege, értelme, bármikép vélekedjünk is eredetéről, akár a szkolasztikusok fölfogása szerint származtassuk, akár az újabbak véleményét kövessük, mely szerint minden fogalom Ítéleteknek az eredménye. Annyi bizonyos, hogy atu dományos fogalom, mint universale reflexum, számos Ítéletet tételez fel. Az Ítéletnek lényege és értelme is, az t. i. amit minden ítélettel kifejezni akarunk, független az ítélet keletkezési módjától, a megéléstől. Az ítéletet tényleg többféleképen élhetjük meg, mint azt a felsorolt megfigyelések mutatják. Az is lehetséges, hogy valaki egy bizonyos módhoz szokik. Ebből csak az következik, hogy az ítélet pszichologice különféleképen jöhet létre, bár amint láttuk, valamennyinél a viszonyítás, a nekitulajdonítás az, amit az Ítélet lelkének neveztünk. De miért tulajdonítunk valamit valaminek, miért Ítélünk ? Ez az ítélet értelme, logikája, és ez csak egyféle és minden ítéletben ugyanaz. Már mondottuk, hogy az Ítélet értelmét megtaláljuk, ha elővesszük a kész tudományoknak Ítéleteit 1 G. Hagemann : Psychologie. 8. Aufl. 1991. »Für den eigentlichen Gehalt des Begriffs gibt es keine einheitliche simultane Vorstellung.« W. James, i. h. 159. 1. 2 Hogy ez még sincs így, bizonyítják pl. Ivreibig, Höfler, W. James, akiknél a fogalom nem más, mint minősített képzet. Ellenkezőleg pl. Dürr (i. h.) 53. 1. : es gibt ein »Dreiecksbewusst sein« ohne die bestimmte Vorstellung eines individuellen Dreiecks. — A szko- lasztikus tételnek : »intellectus non intelligit nisi convertendo se ad phantasmata« is lehet szenzualisztikus ízt adni, amit Suarez az intellectus possibilisről való felfogásával elkerül.
