Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Mössmer József: Gondolkodás és megélés a lélektanban
474 DR. MÖSSMER JÓZSEF. A lelki szintheziseket pedig, amelyeknek művészileírásában a modernek annyira remekelnek, fölösleges volt föl, fedezniük. Ezen kutatók t. i. egytől-egyig az atomisztikus, léleknélküli pszichológiából indultak ki és így érthető, hogy fölfedezésnek tartották, midőn a szinthezisek tudatára ébredtek. De már Aristotelesnél megtalálhatták volna. Minden megismerés actus vitalis. Sem az érzéki tárgyak, sem a fogalmak nem úsznak a lélekben mint kompakt darabok. Amit a lélek fölfog, azt az ő egységes lényege szerint fogja föl és tartja össze. »Egység a sokféleségben«, nevezik a modernek. Ennél azonban nyomatékosabb, mélyebbre ható az elnevezés : entelecheia, forma. Az ellipszisben vagy a dalban a lélek nem egyes, különváló érzeteket ragaszt össze, hanem magát az ellipszist, a dalt produkálja. A mozgás képzetében nem pontokat kapcsol egymáshoz, ahogy azt Zeno az ő ismeretes szofizmáiban föltételezi, hanem azt a szinthezist produkálja, amelyet mozgásnak nevezünk és amelyet hiába definiálunk annak, aki már eleve nem tudja, hogy mi az. Mindez benn rejlik a szkolasztikus jelszóban : actus vitalis és forma. Csakhogy az a nagy különbség van a tárgyias és nem tárgyias gondolkodás között, hogy míg ez a mondott szintheziseket a lélék immanens termékeinek tartja, amelyekből vagy nincsen kiút, mint azt az idealisztikus irányok vélik, vagy amelyekből csak következtetés vagy gondolatbeli szükségesség kibúvóján van kint : addig a tárgyias gondolkodás szerint a tárgy mint olyan a priori túl van az öntudaton és a forma az eszköz, amellyel a megismerő alany a tárgyat értelmileg fölfogja. Tárgyias gondolkodás tehát egyértelmű ismeretelvi realizmussal, annak naiv vagy kritikus fajával. Ami a be- érzésről szóló modern tanokat illeti, ezek sem újak, csak túlzásaik azok. Az Iskola szerint a lelki kép intencionális reprodukciója a tárgynak. Intendere, intentio, ebben mint elvben megvan mindaz, amit a modernek részletesen kifejtenek. Hogy7 csak egy- tanulságra utaljak : a művészet a szkolasztikus elvek szerint nem lehet merő utánzás. Ha egyes szerzők ebben túlságosan ragaszkodnak Aristotelesnek művészetelvi töredékeihez és máskép vélekednek, csak azt bizo-
