Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Mössmer József: Gondolkodás és megélés a lélektanban

462

DR. MÖSSMER JÓZSEF.

Ezekkel az ember bizonyára kisérni fogja Ítéleteit (cogitare cum assensu, mondja sz. Tamás), de csakis kisérni, ha t. i. látja, hogy a dolog úgy van, vagy úgy lehet. Ez pedig máris a kérdéses Ítélet.

Mélyebbre jár Jerusalemnek,1 a bécsi pszichologisták fejének megfigyelése. Szerinte kiutat a problémákból csak a biológia nyújthat. Az Ítéletben ugyanazt élem meg, amit akkor, ha érzem és tudom, hogy pl. fölemelem a karomat. Ilyenkor erőforrásnak tudom és érzem magamat, amely forrásból, központból cselekvés fakad. Ezen erőkifejtést ösz- tönszerűleg beleképzelem minden tárgyba és fogalomba (introjectio) és ez az ítélet. »A fa zöld« azt jelenti eredetileg, hogy a fa tesz, cselekszik valamit, azt t. i. hogy zöld. Jerusalemnek megfigyelése tényleg igen sok esetben bebizonyul. Német és angol gyerekek nagyon szeretnek a »tenni« igével ítélni : der Baum tut grün sein. A franciában is előfordul : il fait chaud. ítéleteket, mint amilyen pl. : a ló fut, elég sokszor fogunk ezen szkéma szerint megélni. Másokat azonban csak erőltetve lehet e mintába szorítani. Ezen elméletnek főhibája azonban, hogy a punctum salicns-t eltéveszti, mert az Ítéletet végsősorban megint csak ítélettel írja le, t. i. az ősitélettel : én teszek, vagy : tudom, hogy teszek.

A német pszichologisták fejének, Lipps Tódornak2 jogi természetű megfigyelése ez : Minden ítéletben eleget teszünk a tárgy követelésének. Helyes megfigyelés, de ép azt nem írja le, amit tudni akarunk, hogy miben áll az az aktus, amellyel igazságot szolgáltatunk a tárgynak.

Windelband3 és Rickert azt találták, hogj' az ítéletben helyeselünk vagy nem helyeselünk egy lelkűnkben megélt parancsot, ein Sollen. Azonban kísérletekkel bizonyíthatjuk, hogy e megfigyelés nem válik be mindig.4 Brentano

1 Die Urteilsfunktion. 1895. 140. 1.

2 I. h. 152. köv. 1.

3 Präludien. 3. a. 1907. 293. köv. 1. E két kemény antipszicholo- gista itt ugyancsak pszichologizmusban gázol.

1 G. Störring: Einf. ind. Erkenntnistheorie. 1909. 181. köv. 1. E. Dürr : Erkenntnistheorie 1910. 177. köv. 1. (Imperativismus.)