Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Werdenich Endre: Az állag és személy mibelétéről
24 DR. WERDKX1CH ENDRE. pohárban levő víztömeget, ahol a tömecseket levegővel kitöltött közök választják el egymástól, amely közökben tömérdek sok apró szervezet, alany úszkál. Már most, menynyivel összefüggőbb vagy körülirtabb ez a víz, mint a fal, ahol a kövek szorosan, erősen egymás mellé vannak illesztve, s már első tekintetre is mint egységes lény, mint fal, mint szabályosan kikerekített épület jelentkeznek ? A fal — mondják — sok alanyt képvisel,1 a víz pedig egyet. Ennek magyarázatául azt lehetne mondani, hogy a víz egynemű, homogén anyagból áll, az épület pedig nem. Csakhogy az egy alanynak tekintett kődarab is gyakran a legváltozatosabb rétegekből, különnemű (heterogén) anyagokból alakul. Ugyanígy mondják, hogy egy ruhadarab, pl. a kabát egy alany ; részei ellenben, a gallér, ujj stb. nem alanyok, de a kabáttól való elválasztás után már alanyok. Ily felfogással az alanyiét nagyon is járuléki változásokra támaszkodik, jóllehet mindnyájan elismerik, hogy az alanyiét bizonyos állagi létmód, magának az állagnak végső körülíró eleme az állagi önállóság szempontjából. Nem lehetne-e úgy gondolkozni, hogy az a gallér ép úgy van beleillesztve az egész ruhadarabba, mint az egyes kövek az egész épületbe % Annál is inkább, mivel a gallér a ruhának része marad akkor is, amikor esetleg egészen más, a ruha szövetétől teljesen elütő anyagból készül. Ahogyan tehát az épület egy-egy köve külön alany, ép oly külön alanyok lehetnek a ruhának a részei is. Meg kell tehát állapítanunk azt a formális alapot, szempontot, amelyen az alanylétet képező körülirtság vagy' önállóság felépül. Véleményem szerint ez ama pont, ahol a bölcseleti kutatásnak nem a természetes adatokra épített elméletből kell kiindulnia, hanem lábát egyenesen a hittudományban kell megvetnie, ha az alanyiét természetét tisztázni akarja. Ez az eljárás ezután a természetes tények helyes értékelését is megkönnyíti, illetőleg a bölcselőnek figyelmét olyan természetes tényekre irányítja, amelyeknek 1 Egger : Philos, propaed. 4, Brixinae 1893., 315.
