Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Klekner Lajos: Az esküről és jelentőségéről

450

DE. KLEKNEK ALAJOS.

veszi az állam az intő, figyelmeztető, a sürgető faktorokat, ha kiküszöbölte liberális jelszavak kedvéért a használatból az esküt ?

Ebben a vak elfogultságban tehát, melyei netán csak, mert az eskü a fenséges isteneszmét, az Isten mindentudását, mindenütt való jelenlétét, mindenhatóságát, erkölcsi voltunkat pecsételi meg, — ennélfogva mint ilyen valláserkölcsi intézmény, -— azt az életből kizaklatni akarnák, ebben a sötét elfogultságban az eskü ellenségei egyenest az állam érdekei ellen is támadnak é» törnek.

Nemcsak sajnálkozással kell ezt a baljóslatú törtetést, ezt az általános gonosz áramlatot a kereszténység ellen látnunk és tekintenünk, — de a józanság híveinek, sőt a katholikus keresztényeknek annál inkább résen kell államink, nehogy — miután a rettenetesen túlhajtott libera- lismusnak hazánk területén is már, fájdalom ! sikerült a polgári házasságot és (keresztény országot illetőleg horrendum dictu) a felekezetnélküliséget és azt is már törvénybe iktatni, hogy pereknél ezentúl senki vallása iránt kérdés ne tétessék, — maholnap valóban eltörüljék valahogy az eskü intézményét.

Annál szentebb feladatunk síkra szállani és nem engedni, hogy a társadalmi életben a katholikus keresztény anyaszentegyház eme erkölcsnemesítő szent eszköze, a hitet, bizodalmát, kötelességteljesítési buzgó éberséget és akaratot keltő, fenntartó, támogató eme tényező, az államépületnek ez a sarkköve és dísze letörethessék, elpusztít- tathassék.

Igenis ! feladatunk elejét venni, meggátolni, 'hogy a kereszténység ellenei ezzel is csak még tágabbra ne nyissák azt a zsilipet, melyen át aztán a további rombolás és pusztítás árvízként önthet és sodorhat el mindent, mit a történet tanítása szerint az emberi szív és lélek, a társadalmak, az államok, a királyok, a népek, a tudósok, a tudatlanok, a gazdagok, a szegények mindeddig az emberiség javára kincsül állandóan igen nagy becsben tartottak.

Kassa. Dr. Kleknek Alajos.