Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Babura László: A Logos-tan és sz. János evangéliuma

A LOGOS-TAX ÉS SZEXT JÁNOS EVANGÉLIUMA.

431

Onkelos és Jonathan tehát majd Istennel, majd a Malach Jahveval, majd a Messiással látszanak a Memrát azonosítani anélkül, hogy ez azonosságot nyíltan kimondanák. Az alexandriai bölcselet hatását Langen abban látja, hogy náluk is Isten mint a tulajdonságok nélküli, önmagában felismer- hetlen lény van feltüntetve ; amint megnyilatkozik kifelé, már a Memra lép elénk. Ugyanígy tett Philo az ő Lógósával. A különbség abban áll, hogy a Targumok szerzői jobban ragaszkodtak a Szentíráshoz s annak szövegét épen csak hogy körülírták, — paraphrasis — de nem használták fel egy külön bölcseleti rendszer kialakítására, amint ezt Philo tette. így azután nem is estek oly szertelenségbe, nem is keveredtek oly bántó ellentmondásokba, mint amaz. Távol áll ugyanis tőlük, a Memrát egy Sevrsoog i'tíog-szá tenni vagy amolyan meghatározhatlan felemás lénnyé, mint amilyen Philo Logosa. Inkább oly szoros viszonyban mutatják be a Memrát Istennel, hogy lényeges különbségre a kettő között alig gondolhatni. Ök tehát nem a görög bölcselet emlőin nevelkedtek ; lelkűk a Thora szeretetével és tiszteletével van telítve. Csak szele amannak érte őket. Azért a Logos-tan fejlődésében semmi különös szerepet nem játszottak.1

Aberle a Memra-tan előzményeit a Targumok keletkezési ideje (I. kér. század) elé teszi. A Targumok szerinte csak népszerűsítették a régi zsidó iskolának e tanát. Később azután keresztényellenes célokat szolgált, amennyiben a jabnei (Jamnia) iskola mesterei a Fiú Isten megtestesüléséről szóló tannak ellensúlyozására használták fel, a Memrát úgy tüntetvén fel, mint aki egyenlő amazzal. Uyképen a zsidóknak is volt megváltási tanuk, mint a keresztényeknek. Szívesen megengedték, hogy a Memra bizonyos időre leszállt a názárethi Jézusra vagy pedig, hogy bizonyos látszólagos

1 Langen : Das Judenthum in Pal. zur Zeit Chr. Freiburg. 1866. 273—277. 1. Kirn : Logos. Realencyklopädie für prot. Theologie und Kirche. XI. 601, ahol hivatkozik másokra is, így Weber : Paläst. Theol. 174. Dalman : Worte Jesu. I, 187. Oinsburger : Die Anthropomorphismen in den Thargumim. 1891.