Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Prohászka Ottokár: A lényegismeret Bergson tanában s a régi filozofiában

404

DIl. PROHÁSZKA OTTOKAR.

nés, hogy például a látás, hallás s az értés hogyan megy végbe, szintén az ismeret tárgya ; de abban a folyamatban s azokban a specifikus sajátságokban is megint csak a valóságot keressük. Akkor mi magunk s pszichológiánk objektummá válunk önmagunk előtt. Ettől az objektív tartalomtól van a pszichológián kívül logikánk is. Csakis a valóságtól van logikánk. Ez a tartalom teszi a mi pszichológiai történésünket s folyamatunkat logikává s ezt a tartalmat semmiféle magyarázatokkal nem lehet eltüntetni, ahogy nem lehet a logikát sem pszichológiára visszavezetni. A pszichológia föl nem szívja a logikát s viszont meg nem teremti a logikát ; sőt csak a logika föltételezése mellett lehet bármiféle logikánk, tehát pszichológiánk is. Pszichológok csakis azért lehetünk, mert hiszszük, hogy logikusok vagyunk. Ez nemcsak az újabb filozófiának, Kant, Fichte, Lotze, Windelbandnak, hanem a régi aristotelesi s skolasztikus filozófiának is az álláspontja. Ezt a helyes fölismerést régen conditio prima-nak hívták. Ahogy volt primum factum, az én létem s primum princípium, az ellentmondás elve : úgy volt a prima conditio is, vagyis a föltevés, hogy van ismeretünk s hogy az ismeret nemcsak pszichológiai érzet és életnyilvánítás, hanem a dolog, a valóság megragadása. Enélkül egy tapodtat sem tehetünk, de ezzel megint a mozgásnál, mint levegőben lógó félvalóságnál meg nem állapodhatunk.

Ha az emberi gondolat ez alapoktól elszakad, alakítson bár csodálatosan elmés s kápráztató szisztémákat, azért mégis valahogy elkoptatja s elvékonyítja a reális értelmi adatokat és hiposztatálásokba, szőrszálhasogatásokba téved bele s megesik vele az, amit Bergson mondott rólunk — de eltévesztette a címzést : »on trace des figures et dispose des systémes !« Nála is egy szubtilizáló s a szubstanciális valóságtól elvonatkozó filozófiával állunk szemben, mely a mozgást, tehát a funkciót elemeli a valóság nagy alapjáról, mely továbbá a kiterjedt matériát akcióvá finomítja s a valóságot a ki nem terjedt energiával azonosítja. De az ilyen filozófia nem állja meg helyét, mert hiányzik belőle az értelmi ismeret tartalma s a nagy elveknek sava-borsa s e tartalmatlanság-