Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Prohászka Ottokár: A lényegismeret Bergson tanában s a régi filozofiában
A LÉNYEGISMERET BERGSON TANÁBAN S A RÉGI FILOZÓFIÁBAN. 399 cselekvés, hullámzás és folyás — ki akarná ezt tagadni —• de ezek közt a hullámzások s történések közt kapcsolatok s kölcsönösségek is vannak, melyek nemcsak mértéket s számot mondanak, hanem állandóságot is s annak az állandóságnak bizonyosan hordozója s alapja is van. Bergson a »continu sensible«-t nem immanens okokra vezeti vissza ; ő nem akar idealista lenni, ki a külvilágot tagadná, hanem objektiv mozgási folyamatnak mondja azt ; de miután ez a folyamat nemcsak folyamat, hanem állandó, meghatározott folyamat is, azért ennek az állandóságnak is kell objektiv tényezőt tulajdonítani. Azt a természeti folyamatot ép úgy jellemzi az állandóság s törvényszerűség, mint ahogy jellemzi azt a folytonosság s változatosság. Van mozgás, de van nyugalom is, van változás, de van állandóság is, mint ahogy van egyenlőtlenség, de van egyenlőség is. A philosophic d’action csak az akcióra, a mozgásra, az elváltozásra akar támaszkodni. Csakis ezt látja s mást nem lát s még az érzéklési adatokban is csak a változó érzékire ügyel; de mellőzhetni-e ezért az állandóság adatait ? ! De Bergson nemcsak mellőzi az értéklésben az állandó elemeket, hanem hogy a világot színpompás csillagossá s tüneményes forgó tánccá vékonyítsa, mellőzi, sőt diszkre- ditálja a tapintás érzékét is, mely szerinte a legpregnánsab- ban szolgáltatja a mozdulatlanság benyomásait. E mozgósító filozófia szerint a mi fogalmaink az állagról, a lényegről s átlag az »immobile «-ről épen annak a körülménynek tulajdoníthatók, hogy előnyt adunk a tapintásnak s inkább abban hiszünk, amit tapintunk, mint abban, amit látunk. Ö megfordítva tesz, ő inkább azt hiszi, amit lát, mint azt, amit megtapogat. Ö inkább hisz a szemnek, mely csak színeket, fényeket, foltokat, árnyakat s ezek egybeolvadását adja, mint a kéznek. A szem nem tud testekről, hát ő sem vesz tudomást róluk s ép azért máskép építi föl a világot. De hát jól tészi-e, ha ő is egyoldalúan s elfogultan jár el s igazab b lesz-e az ilyen filozófiai kiindulás ? Rendkívül önkényes s fölületes azonban az az eljárása, mely szerint a testekbe s ezzel összefüggésben a szubstan-
