Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

195

ben tárgyalta volna az evolucionista iskola azon véleményét, hogy a művészet tisztán a nemi élet folyománya, hogy úgy mondjam az ivari, vagy nemi kiválasztásnak köszöni létét. A részletes cáfolás, tekintettel a rendkívül elterjedt tévedésre, indokolt lett volna. Egyáltalán az evolúció gondolatával, illetőleg a természettudományos iskola véleményével többet kellett volna foglalkoznia. E csekély kifogás után ismét elismeréssel kell adóznunk a szerzőnek a tapintatért, mérsékletért és biztos ítéletért, melyet az erotika és a nuditás kérdésében tanúsít. Míg egyrészt teljes határozottsággal hangsúlyozza, hogy az összeütközés esetén a művészetnek kell engednie és meghátrálnia az erkölcs előtt, mint amely magasabb és szükségesebb java az embernek, mint a művészet ; másrészt ment minden túlságos szigorúságtól az eró- tikum ábrázolásának kérdését illetőleg. Nem ítéli el az akttanulmányokat sem, mint amelyekre az emberi test tökéletes ábrázolása céljából szükség van, ha kellő elővigyázat- tal történnek. Nemi dolgokkal a lelkiatyának és orvosnak is kell foglalkozniok, természetesen úgy, hogy se ők, se a rájuk bízottak erkölcse kárt ne szenvedjen. Ez a kötelessége a művésznek is. Ami a ruha fontosságát és jelentőségét a művészetben illeti, azonkívül amit szerzőnk mond, ajánljuk az érdeklődők figyelmébe Sertillanges pompás fejtegetéseit Art et Apologétique c. kitűnő munkájában. Mint ez a kiváló francia esztétikus bámulatos elmeéllel írt tanulmányában kimutatja, nemcsak az erkölcsi szempont, hanem legtöbb esetben maga a művészi szempont követeli a ruházatot, ennek esztétikai értékei miatt. A görög művészet legmagasz- tosabb alkotásai : Phidias remekei nem meztelenségek.

Logikusan kapcsolódik a most tárgyalt fejezethez a nyolcadik : Staatliche Gesetzgebung und Kunstgenuss. Nemcsak az ókor és középkor nagy gondolkodói, bölcsel- kedői, a józanabb modern esztétikusok, művészek és politikusok is szükségesnek tartják, hogy a családon, iskolán és egyházon kívül az állam a maga tekintélyével, törvényeivel védelmezze a közerkölcsöt, főleg az ifjúság erkölcseit az irodalom és művészet mezébe burkolt erkölcstelenség ellen.

13*