Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

387

erejök mindinkább hanyatlott, míg végre a tespedés állapotába jutottak, az egyházi szónoklat pedig, melynek az előző századokban oly szép virágai mutatkoztak, mintegy megkövült. A XV. és XVI. században nem prédikáltak Oroszországban.

Miután Európa népeinek hitszónoklati erdőségét, kisebb berkeit és ligeteit átkutatta a szerző, egyszerre csak Ázsiába, majd szellemszárnyakon az Újvilágba, Amerikába ragad bennünket, ahol az újabbkori szónoklat még csak most van feslő korban.

A hullámzó tengerhez hasonlítható e három hatalmas kötetből álló monumentális munka. Ez óceánon biztos tájékozottsággal halad a nagytudományú szerző, korszakról- korszakra térve át, világos, könnyen áttekinthető felosztással, a temérdek adat rendszeres csoportosításával. Éles figyelmét nem kerülik el még az apróbb szigetek sem, ha azokon valami megemlítésre méltót sejt és talál. Egyik kiváló érdeme e műnek a forrásoknak rendkívül gazdag és részletes felsorolása. Aki valamely nemzet hitszónoklati irodalma iránt közelebbről érdeklődik, az dús tárházát találja felemlítve a kútfőknek.

Ez a mű a maga nemében páratlanul áll a világirodalomban. Jogos büszkeség töltheti el keblünket abban a tudatban, hogy magyar ember, magyar pap írta meg legelőbben, óriási kutatások, éjjeli nyugalmat rabló tanulmányok alapján az egyházi szónoklat egyetemes történetét.

Tiszabábolna. Babik József.

Deimel, Th., Kirchengeschichtliche Apologie. Sammlung kirchengeschichtlicher Kritiken, Texte und Quellen auf apologetischer Grundlage. Freiburg i. Br., 1910. Herdersche Verlagshandlung. 8. r. XIX, 395 lap. Ära 5'28 korona.

Egyháztörténeti apológia helyett sokkal megfelelőbb lenne a tartalmat helyesen kifejező cím : Egyháztörténet idézetekben. Deimel ugyanis munkájában, mely bizonyára temérdek fáradságot és kitartó szorgalmat igényelt, nem tesz egyebet, mint az egyháztörténet fontosabb eseményeiről