Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból
VEGYESEK. 161 mindenféle szellemű, irányú munkák, folyóiratok és előadások értekeznek. Vegyük ezeket mi is tárgyalás alá, alkalmazva a keresztény szellemű bölcselet elveit és tételeit, nemkülönben mindazt, amit bármely időben, mind mai napig, bárki helyesen mondott, hiszen mindez a Perennis philosophiához tartozik. Nova et vetera, legyen a mi elvünk, amint ez a jeligéje a nagy eredményekkel működő louvaini katholikus bölcseleti intézetnek is, melyet XIII. Leó pápa alapított s mely Mercier Dezső s tanártársainak igazán mélységes és tudományos működése következtében az új-scholastikus törekvésekben vezet s korunk minden irányú bölcselkedőjének tiszteletét és elismerését kivívta. Az üléseinken elhangzott előadásokat rendszerint élénk eszmecsere követte. Ezek az eszmecserék általános kedvességnek örvendenek, mert alkalmat adnak arra, hogy az értekezés tárgya s a benne elhangzott tételek és érvek több oldalról megvilágítást nyerjenek. Hallottunk ugyan ellenkező észrevételt is, mintha a felolvasást követő hozzászólások az előbbinek bírálatát vagy épen javítgatását jelentenék; ámde ily szándék távol áll a felszólalóktól, mindegyiknek kizárólagos szándéka az igazság felderítése és terjesztése. Az ülések látogatottsága az utóbbi két évben némi haladást mutat, de még jelentős további nagyobbodást kíván. Tudom, hogy az itt megjelenni hivatottaknak nagy az elfoglaltságuk, sőt sok más gyűlésen is meg kell jelenniük. Ennek a mérlegelésébe nem bocsátkozom, de arra hivatkozom, hogy más bölcselettudományi társaság is van hazánkban Budapest székhellyel és én nem kívánok egyebet, mint azt, hogy a mi üléseinket is látogassák annyian, amennyinek annak ülésein örvendhetünk. Üléseink közönségének jelentős részét teszik egyetemi s főkép hittudománykari hallgatók, kik, bár az egyetemen nagy részük van bölcseleti előadásokban, nem szűnő buzgósággal jelennek meg üléseinken. Én ezt a tényt igen jelentősnek tartom, mert egyetemünk hittudományi karán a magyarországi egyházmegyék legjelesebb papnövendékei vannak együtt, kik tanulmányaik végeztével az ország Hittudományi Folyóirat. 1912. 11