Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Stuckner János: Kisérlet a theismus »tudományos« védelmére
92 DR. STUCKXER JÁNOS. Az emberre nézve pedig sokat veszít erejéből Mallock ellenvetése a fizikai és erkölcsi rossz közötti megkülönböz- tetés által. Az erkölcsi rossz, a bűn itt szinte teljesen számon kívül esik. Itt a felelősség nem az Istenben, hanem az em- berben van meg. isten az embert szabadakarattal ruházta fel, benne azt az előjogot adta meg neki, hogy általa fölül- emelkedjék az állatvilágon, maga intézze sorsát és döntsön fölötte, öntetszése szerint lépjen társas viszonyba nemcsak embertársaival, hanem magával Istennel. Már pedig a sok erkölcsi bajnak e világon a szabadakarattal való visszaélés a legfőbb oka. S ami a fizikai rosszat illeti, nem szabad feledni, hogy mérlegbe téve az élet örömeit és fájdalmait, végeredményben az öröm, a megelégedettség mérlegserpe- nyője mélyen alája fog billenni a másiknak. De az emberek rendesen feledni szeretik az öröm óráit, s a fájdalom percei- nek emlékét nem igen tudják elvetni maguktól. Huxley feddőleg neveti azokat, akik nem szűnnek meg duzzogni, mert egy óráig tartó fogfájdalmuk volt, s megfeledkeznek a többi huszonháromról, melyek folyamán talán oly sok örömben volt részük. És a haldokló Glcidstone egyik benső barátjának mondta : Igaz, az utolsó hat hónapban sokat szenvedtem, de ne feledje, »that I have been twice eighty-six times six months free from pain«, hogy kétszer nyolcvaűhat- szór hat (1032) hónapon át ment voltam a fájdalomtól. Isten ellenségei csak a rosszat látják a világon, de nem veszik észre a jót, csakhogy érvet kovácsoljanak ellene. E rosszhiszemű pesszimistáknak őszintébben kellene vizs- gálniok az életet. Ha szíveink megfagynak a rossznak láttára, hadd 01- vaszsza meg őket a jónak látása. S hogy a jót lássuk, többet kell tennünk, mint pillantást vetni a dolgok felszínére, mert az igazság nem a dolgok felszínén van, hanem azok mélyé- ben. Erény és szentség, az javarészt titkos adomány, melyet csak Isten s angyalai ismernek. A világ rosszasága nem any- nyira szemet szúr létével, mint inkább túluralmával. Fest- ményünk a világról hasonló a geológiai térképhez, mely színeivel a legfelsőbb kőzetet tünteti fel a felszínnek csupán
