Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Dr. Stuckner János: Kisérlet a theismus »tudományos« védelmére

84

DR. STUCKNER JÁNOS.

Ugyanis az anyag és a szellem, az elme tüneményei közt egy áthidalhatatlan űr van. Manapság ezt még a ma- terializmus felé hajlók is, főleg a lélektannal foglalkozók akarva, nem akarva elismerik. Innen a parallelismusnak az a sok theoriája, mely a lélektanban annyira bnrjánzik. Tyndall erről szórul-szóra így ír : Az agyvelő fizikájából az öntudat tényeire való átmenet elgondolhatatlan. Meg- engedve, hogy egy meghatározott gondolat s egy meghatá- rozott molecularis működés az agyvelöben egyszerre meg- jelennek; de nincs birtokunkban az az elmebeli szerv, sem nyilvánvalóan valamely szervnek bármi kezdetleges alakja, mely képesítene, hogy egy gondolatfolyamat által egyik- ről a másikra átmenjünk. Mindkettő egyszerre jelenik meg. de nem tudjuk, hogyan. S ha elménk és érzékeink annyira tökéletesek volnának is, hogy láthatnák s érezhetnők az agyvelő minden moleculáját s képesek volnánk megfigyelni minden mozgásukat, minden csoportosulásaikat s elektrikus kisütéseiket s emellett a legbensőbben ismernők a gondo- lat megfelelő állapotait, oly messze volnánk, mint bár- mikor, a talány megoldásától. (1868-ban tartott elnöki beszédjében a British Association gyűlésén.) És Huxley: Én valójában semmit sem tudok s nincs is reményem, hogy valaha is tudjak valamit arról a lépésről, mellyel az agy velő moleculáris mozgásáról az öntudat állapotaira való át- menet történik. (Critique and addresses c. művében. Idézve The Monti! 1905. febr. fűz. 119. 1.)

Ez a valóság. Ehhez képest a ’panpsychismus, melyet Mallock is vall, hogy a mindenség minden atomja és mole- culája, a tengerpart minden föveny- és homokszeme, az óceánnak minden vízcseppje bir az elme ama erejével, mely a chaosból rendet tud fejleszteni, filozófiai agyrém, álom- kép, ábránd, mely nem méltó, hogy komoly figyelembe vegyük.

Az anorganikus világban észlelhető rendből vont érv oly erős, hogy a tudomány őszinte emberét arra a vallo- másra kényszeríti, melyre kényszerítette az említett bér- lini tudományos ütközetben a vitázók egyik legtekintélye-