Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Stuckner János: Kisérlet a theismus »tudományos« védelmére
előbbi semmi ellentmondást nem tartalmaz, ellenben az utóbbi a legvastagabb ellentmondás. Az az értelem, mely a világ rendjét megalkotta, mielőtt megalkotta volna, kel- lett hogy bírjon e rend fogalmával, gondolatával, kellett hogy a célok és eszközök s ezek viszonylatainak fogalmai meglegyenek az elmében. S mert megvolt a gondolat, meg- volt a gondolatot kísérő tudat is. Igen, tud a hangya, a méh s még számos állat bámulatos dolgokat véghezvinni, melyeknek célszerűsége szinte felülmúlja a képzeletet, s tudja azt öntudatlanul ; ámde, hogy az állat ezt öntudat- lanul tudja cselekedni, ennek oka nem az öntudatlanság- bán van, hanem abban a tudatosan számító értelemben, mely olyan csodálatot keltő ösztönnel ruházta fel a lénye- két. A gramofon s más efféle zenejátékszerek nemde ön- tudatlanul önti magából az emberi szót és a zengzetes melódiát ? De vájjon a gramofon műve ez ? Ugy-e egy értelmes elme, mely tudatosan választotta meg a célt s fe- dezte fel az erre vivő eszközöket, szól a bamba, de ámu- latba ejtő célszerűséggel berendezett gépezetből ? Mit ér tehát Mallock ama ellenvetése, hogy az anyaság legcomplikáltabb functiói a terhesség ideje alatt az anya vagy a gyermek részéről minden szándék nélkül maguktól a legcélszerűbb módon mennek végbe ? Nem tagadja senki ; hisz mindenki tudja, itt e titokzatos és csodálatos élet- folyamatból ki van zárva az emberi elme minden tudatos beavatkozása, vezetése s számítása. De következik-e ebből, hogy e folyamat mögött nem rejlik más értelem, hogy e folyamat nem más elmének köszöni célszerűségét ? Ez az, állítjuk mi theisták ; Isten, mindeneknek alkotója s első rendezője rejlik az öntudatlan célszerűségek mögött, aki bölcs intézkedésével ekként rendezte be a világ másodlagos okait s alkotta meg természetüket, hogy minden működésükben az ő jelenléte nyilatkozzék s nyi- latkozik meg. Hogyan is tud a »tudomány« így megfeledkezni ön- magáról ? Hogy öntudatlanságban sok ostoba dolog pat- tan ki az emberek elméjéből, azt megengedjük ; de hogy 82 DR. STUCKNER JÁNOS.
