Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Irodalmi értesítő
830 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. a püspökök önkéntes római zarándoklatai s a római püspök- nél végzett látogatásai stb. mind igen nevezetes jelenségek, világosan szólnak a pápának elsőbbsége s főfelügyeleti joga mellett, nagyon messziről előzményei is a visitatiónak, de még nem az, és ezt nem találom kellőkép kidomborítva. Általában mint a történeti rész fogyatkozását kell meg- említenem, hogy a szerző által összehordott adatok nem olvadnak összefüggő, eleven, színes egésszé. Mintha egy kissé lazán, távol egymástól, a mozaik egyes szemei nem folyná- nak össze s nem adnák azt a képet, melyet a művész ábrázolni akart. Okozza ezt az adatoknak túlságos schematikus módon, századok szerint való csoportosítása, Pseudo Izidor hamisít- ványainak a hiteles adatok közé való besorozása, ami nem csekély mértékben rontja meg a távlatot s az előadásnak kissé lassú, vontatott menete. Ügyes gondolat a XIX. század szokásjogának a nyitrai egyházmegye levéltárának adataival való illusztrálása. A 83. lapon azt olvasom, hogy a »sardikai zsinatnak kora is (343—4. évben) annyira ősrégi, hogy senki sem merte még állítani, hogy az egyház már akkor eltért volna krisztusi alkotmányától«. Dehogy nem merte. Tessék csak pl. Har- nackot olvasni. A II. Rész a ma érvényes joggal foglalkozik. Nagy gond- dal és pontosan ismerteti az »A remotissima« dekrétumot és utána a hozzá csatlakozó Ordo servandus in relatione de statu Ecclesiarum c. rendeletet, mely 150 pontban részle- tesen leírja a jelentésbe felveendő anyagot. Az Ordót magyar fordításban közli a szerző, s majdnem minden pontját interpretálja. A fordítás hű és pontos, a meg- jegyzések helytállók, igen gyakorlatiak s mindenre kiterjesz- kedők. Itt-ott azonban nem vétettek figyelembe az újabb jogszabályok. így pl. a 159. lapon a szerzetesek alamizsna- gyűjtésére vonatkozólag nem említi a szerző a S. C. Épp. et Reg. 1896. III/27-i és a S. C. Neg. Rei. praeposita 1908. XII/12-i dekrétumát. Lépőid Antal az egyházi kiközösítéssel foglalkozik jogi szempontból, de az erkölcsi szempontot is figyelemmel
