Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Pinzger Ferenc S. J.: Az állatok színmajmolásának tudományos értéke

786

PINZGER FERENC.

hogy jön létre a szervek működése és az agy velő vei való közlekedése, miben áll a gondolkodás, miért van a lepke szárnyán a szemfolt épen ezen a helyen és nem hátrább. Próbálják ezt pusztán külső okokból és a kémiai törvények alapján megfejteni. Pedig ennek is van valami oka, mert »nihil est sine ratione sufficiente«. Vagy bele kell nyűgöd- nunk a természetes és ismeretlen okok végtelen láncolatába, ami nem magyarázat, és hozzá még filozófiai képtelenség,

•— vagy el kell fogadnunk a Teremtőt, még pedig annál is inkább, mert az anyag nem lehet öröktől fogva. Ezt bizo- nyitja a filozófus, ki itt saját területén mozog. Az anyag pedig nem jelenhetett meg a földön mint materia prima, amely nec quale nec quantum nec aliquid huiusmodi, hanem föl volt ruházva már létének első pillanatában azon erőkkel vagy legalább azon erők csirájával, amelyeket még most is látunk az anyagban. Ha ez már az anyagi világról áll, mennyivel inkább vagyunk ezt kénytelenek elfogadni az élő világra nézve. Ez a földgömb a természettudósok tanú- sága szerint valamikor izzó állapotban volt, élet nem lehe- tett rajta. Honnét jött az élet ? Ha elhangzott az a »bölcs« felelet, hogy az élet más égitestről jött hozzánk, ez csak a nehézség elodázását jelenti. Magától pedig nem keletkez- hetett az ősanyagból élet. Erről tanúskodik a posteriori az indukció, melynek bizonyító erejét mindenki megengedi, a priori pedig bizonyítja ugyanazt nyomós érvekkel a me- tafizika. Szóval az ősnemzés (generatio aequivoca) ki van zárva. Némelyek ezzel szemben szalmaszálba kapasz- kodva azt mondják, hogy nekik Teremtő nem kell és azért az ősnemzésre a logikai postulatum bélyegét nyomják rá. Ámde a logikai lehetetlenség nem lehet soha logikai po- stulatum.

Ne azonosítsuk a természettudományokat az anyag- elvűség rendszerével, melynek — igaz — elég sok hívője van a természetbúvárok közt. Jegyezzük meg, hogy itt a tekintély annyit ér, amennyit a tétel mellett fölhozott érvek érnek. Ha pedig mégis a nevek tekintélyére hivatkoznak, legalább is annyit nyom a latban a régi, mélyen gondol