Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Pinzger Ferenc S. J.: Az állatok színmajmolásának tudományos értéke
772 PINZGER FERENC. aggresszív vágj־ támadó mimicryt sem láthatunk az oroszlán sivatagi színében, mintha erre rászorulna életének fönntartá- sára, vágj־ mintha másképen nem tudná megközelíteni zsák- mányát. Ellene szól az a tény. hogy az oroszlán mint igazi macska éjjeli ragadozó, pedig éjjel a fehér macska is fekete. Egyébiránt sárgásbarna oroszlánok vagy már akkor is léteztek, vagy nem. Ha nem léteztek, akkor megfejthetetlen, hogy fejlődött ki ez a sivatagi szín, melyből az állatnak, mint láttuk, semmi haszna sincs a préda kézrekerítésében. Ha pedig léteztek, miért fogadjunk el ok nélkül, csak egy inga- dozó elmélet kedvéért még másszínű oroszlánokat ? Hol van itt a logikus kapocs sivatagi szín és a létért való küzdelem között ? Miért pusztultak el a másszínű oroszlánok ? Arra talán mégsem lehet gondolni, hogy a sárgás színűek a Dar- winizmus kedvéért fölfalták kirívó színű vetélytársaikat, vagy hogy ember emlékezete előtt valamelyik bátor Nimród vagy Robinson leterítette volna őket, hogy a hálás utókor- nak megkönnyítse a színmajmolás magyarázatát. Mit használhatott továbbá az állatnak a védőszín akkor, midőn a föltevés szerint épen kialakulófélben volt, holott védő oltalma még most sem abszolút értékű ? Igaz ugj־an, hogy a környezet színével való megegyezés néha megtévesz- tőleg hat az emberre, nehezen veszi észre a zöld háttéren a leveli békát vagy a zöld hernyót, csakhogy az ember a létért való küzdelemben itt számba sem vehető tényező. A hernyók hivatott pusztítói leginkább az éneklőmadarak és a gázlók. A madárnak pedig oly éles a szeme, hogy bőven jut neki a táplálékból, akármilyen színű is legyen. Az egerész ölyv sem hal éhen azért, mert az ürgét és az egeret a földszín tünteti el. Még a nyúlnál is, mint előbb jeleztük, nagyon le kell szállí- tanunk a védőszín értékét. Ezt vagy a vadászkutya veszi üldözőbe, vagy más húsevő ragadozó, legyen ez farkas vagy medve, róka vágj־ a nálánál kisebb görénj־. De meg kell jegyeznünk, hogy e ragadozók nem annyira látásuk, mint inkább szaglásuk által jönnek a szegény védtelen nj־úl nyo- mára. Ugyanazt kell mondanunk a szalonka, fürj, fogoly vagy pacsirta földszínéről. Néha előfordul, hogy az efféle
