Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Hajós Szaniszló: Az élettan alapvető kérdései

760

HAJÓS SZANISZLÓ.

Hartig a növények magvában fölfedezte a fehérje- jegeceket. A múlt század második felében sokat foglalkoztatta a tudósokat a fehérje-kristalloidok kérdése. Megkísérelték az életműködéseket a Icristalloidokra visszavezetni, melyekben egyúttal a szerves és szervetlen lények közti átmenetet vél- ték fölfedezni. A fehérjeanyagok jegecesedési képessége nem engedi következtetni, hogy minden szerves anyag kristályo- sodhatik, vagy hogy a szervezés alapjában kristályosodás.

A fehérje-jegec duzzadási képességére ugyanaz áll, amit a kolloid testecskékre vonatkozólag említettünk. Ha mindkét jelenség valóban duzzadás volna, akkor csak az bizonyulna be, hogy a duzzadási képesség nem kizárólag az élőanyag tulajdonsága. Ha e kristalloidok valóban kapcsolatot képez- nének az élő s élettelen lények között, akkor sem követkéz- tethetnők, hogy okozzák az életműködéseket. Összetételüket a szerves vegytan a sejttesttel azonosnak konstatálja, miből következik, hogy 11a azonos összetétel mellett lényegesen különböző működést végeznek, akkor működésük oka egy- mástól lényegesen különböző erő, melyet a sejtben életelv nek mondunk.

Brass évekig foglalkozott ama kérdéssel : vájjon az élőlény (lebende. Substanz) fehérje anyagokból áll-e, avagy a fehérje csak működési eredménye-e az élőlénynek ?

ondótestek sejtek. A sejtek legfontosabb alkotórészeit : a proto- plazmát, magot s eentrosomát zárja magába az ondószálacska, melyen feji és farki részt szokás megkülönböztetni. Megfelelő nagyi- tással az ondósejt farki nyúlványán három részlet különböztethető meg : a vastagabb középdarab, megvékonyodott fődarab s a csúcs- bán végződő végdarab. Az ondósejt feje az összezsugorodott sejtmag, főkép chromatinból áll. A fej felső részét egy átlátszó hüvely, a fej- sipka fedi. Az egész farktengely hosszában a fark középponti fonala húzódik végig, mely néhány golyócskára van erősítve s csak így kapcsolják azt a fejhez, egy színtelen egynemű állomány által. A véggömböcskék valószínűleg az ondósejt centrosomáját képezik. A középponti fonalat egy hüvely veszi körül ; a középdarabnak három hüvelye van, melynek rnásodika a középrész körül spirálisan haladó fonál, valószínűleg az ondószál mozgását eszközli. (Dr. Len- liossék M. előadásából.)