Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Hajós Szaniszló: Az élettan alapvető kérdései
AZ ÉLETTAN ALAPVETŐ KÉRDÉSEI. 735 nyok a legszilárdabb vegyi összeköttetést elérték, üressel szerint a kristallum szó ( = jegec) képletileg ezt fejezi ki, mert a görög *QÚo; ( = fagy) és στέλλειν (= összevonni) szavak a hideg által összevontat, vagyis az erélyvesztés által meg- szilárdult halmazállapotot jelzik. (»Az élő és az élettelen anyag.« 18. lap.) Az élő szervezet állandóan igyekszik saját normális hőfokát megőrizni. Erre vonatkozólag említi Őst- wald : a víztömeg szilárd vagy folyékony halmazállapotát a környezet hőmérséklete határozza meg. A víz közömbös aziránt, hogy folyékony vagy szilárd állapotban van-e. Ellen- kezőleg az élőszervezet; benne megvan a képesség a kör- nyezet hőmérsékletének változásaiban is megőrizni testének állandó melegét ; sok élőlény pedig hőmérsékletével is alkal- mazkodhatik a környezethez. Melegvérű állataink megőrzik testük normális 37° hőjét, bár a környezetben 50 fokot jelez a hőmérő. Ostwald az önfenntartásra irányuló alkalmaz- kodási képességet jelöli meg az élő szervezet lényeges tulaj- donságául. (Vorlesungen über Naturphilosophie. 314. 1. 1905.) Az élettelen anyag exothermikus, mert hőenergiáját másba átbocsátva törekszik a nyugalmi egyensúlyra, működés közben igyekszik a benső erélyt elvezettetni, átadni. Az élőlény pedig endothermikus, nagyobb hőenergiát törekszik magába gyűjteni; anyagátalakítással, áthasonulással szívja be a hőt, a több átalakuláson átment anyag ugyanis nagyobb szabad hőkészletet eredményez. Az így gyűjtött hőenergia munkaerejével tökéletesíti, fejleszti, szaporítja önmagát az élőlény. Az élő szervezetnek szüksége van növekedése közben anyagon kívül anyagi erők fölvételére is, hogy így testét s annak növekvő részeit mozgathassa. Az élőlény jellegző tulajdonsága a szervezettség. A szer- vés és szervetlen testek különbsége nem a szervességben, hanem a szervezettségben gyökeredzik. Az élettelen anyag homogén részek összetétele, az élőlény pedig, még a leg- parányibb sejt is különnemű szervekből építi föl magát; az egyes szervek saját céllal s működéssel bírnak. Igaz, hogy az anyagtömecs szintén rendszer, terv, szám s törvények szerint épül föl, nem véletlenül összeálló halmaz. A magukban
