Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Aubermann Miklós: Főbb államtani kérdések sz. Ágoston és sz. Tamásnál
FŐBB ÁLLAMIAM KÉRDÉSEK STB. 717 Cicero követi a görög filozófiát, amennyiben a jólét és erény az állam célja ; állameszménye : civium beate et honeste vivendi societas. A hippói püspök szerint az állam célja a pax civica, ép úgy, mint a családé a pax domestica. A békéről való gon- doskodás, vagyis a külső ellenségek ellen való gondoskodás, s a belső rendezett viszonyoknak védelme az állam főfeladata. Ezt még háború árán is köteles teljesíteni, ha máskép nem lehet. »Hanc pacem requirunt laboriosa bella.« És ha győz- nek, kik igazságos okból harcolnak, ki kételkedik, hogy ennek a győzelemnek s az ebből származó békének örülni kell ? 1 A béke elnyerésére vagy biztosítására irányuló törek- vés természeti törvényen alapul. Pacis intentione geruntur bella. Még azok is, kik mások békéjét zavarják, ezzel a magukét akarják biztosítani. Latrones ipsi, ut vehementius et tutius infesti sint paci ceterorum, pacem volunt habere sociorum. Nemcsak külső ellenségek ellen, hanem a belső rend zavarói ellen is köteles védelmet nyújtani az állam. Míg a földön élünk, úgy a civitas terrena, mint a c. coelestis tagjai nem nélkülözhetik a halandó élethez szükséges javak használatát. Bár a használat végső céljára nézve eltér a két állam, de a békés élvezetben és birtoklásban egyetértenek. Ezt védeni az állam célja. S e célból kell a civitas terrena törvényeinek engedelmeskedni, mert ezekkel haec admi- nistrantur, quae sustentandae mortali vitae accomodata sunt. Ha az államnak ez a célja nem volna jogos, akkor a coelestis tagjainak miért kellene neki engedelmeskednie ? Hogy mik azok a javak, amelyeknek birtoklása az élet- ben szükséges, azt Ágoston a következőkben jelzi : Neces- saria hominum cum hominibus instituta sunt, quaecunque in habitu et cultu corporis sexus vel honores discernendos differentia placuit et innumerabilia genere significationum, sine quibus humana societas aut non omnino áut minus commode geritur quaecunque in ponderibus et mensuris 1 De civ. 15, 4.
