Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Dr. Aubermann Miklós: Főbb államtani kérdések sz. Ágoston és sz. Tamásnál

FŐBB ÁLLAMTAXI KÉRDÉSEK STB.

709

bán az ő igazságtalan uralmának elítélése. Mások erényei az ő félelmük okai; azért a zsarnok egyeduralkodó előtt a jók gyanúSabbak, mint a rosszak. Azért arra dolgoznak hogy alattvalóik ne legyenek kiválóak (virtuosi), — hogy ezek körében barátságos szövetségek ne keletkezzenek s általában olyan kötelékek, melyek az emberekben egy- más iránt hűséget és bizalmat keltenek, — hogy hatalma- sak, erényesek és gazdagok ne legyenek. Mert mindaz arra képesítheti őket, hogy a zsarnokság ellen föllázadjanak. Innét van, hogy zsarnokok alattvalói közt ritkán találni vitéz embereket, hiszen ezeket -—■ Aritoteles szerint — csak ott találni, hol a vitézség köztiszteletben részesül. S ezért természetes, hogy olyan embereknél, kik félelem- ben felnövekednek, szolgalelkűségben fajulnak el s min- den férfias és tetterős működésre képtelenek lesznek. Ezt látjuk ott, hol sokáig uralkodott a zsarnokság. S ezen nem kell csodálkozni. Mert az az ember, ki ész nélkül szivének szeszélye szerint uralkodik, nem különbözik a vadállattól.

Szent Tamás tehát, ki az egyeduralom mellett tör pálcát, igen keményen elítéli azt, ha igazságtalan, s ebben nagyon különbözik szent Ágostontól, s még inkább azáltal, hogy a zsarnokság elűzésére az alattvalóknak jogot ad. (L. alább.)

Az egyeduralomból mindazáltal kevesebb baj származik, mint többek uralmából. Az államnak legfőbb java : az egy- ség és béke. Az egységet a zsarnok egyeduralom nem bontja föl, csak egyesek javát akadályozza, kivéve azt az esetet, mikor a zsarnok egyeduralom korlátot nem ismer és az összesség ellen dühöng. Ellenben sokak uralmából igen könnyen származhatik egyenetlenség, ami a béke ellen van. Azután : sokak uralmában könnyebben megesik, hogy egy a kormányzók közül a közjóra való tekintetet figyel- mén kívül hagyja, mint mikor csak egy uralkodik. Ám ha a sokak uralmában egyenetlenség áll be, akkor ez áthat az egész államra is. Az egyeduralkodó ellenben rendszerint a közjóra tekint, vagy ha ezt nem teszi is, abból nem követ- kezik azonnal, hogy alattvalóinak elnyomására törekszik,