Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Aubermann Miklós: Főbb államtani kérdések sz. Ágoston és sz. Tamásnál
686 ALBERMAXN MIKLÓS. kapcsolatok, s így — ha nem vétkeztünk volna is — az állam ; mert az egész emberi nem már úgy van teremtve, hogy jogi szolidaritásban és közösségben éljen. Mily egészen más ez a fölfogás, mint később Hobbes és Rousseau-é,1 kik szerint az emberek nem természetes szükségességből, hanem szabad szerződésből alakultak tár- sadalommá, állammá. Ha ez csak szerződés, tessék azt fölbontani. Ágoston szerint oly szükséges az állam vala- mennyi ember békéjének (pax civica) és jólétének bizto- sítására, mint a család az egyes emberek békéjének szem- pontjából. Mindkettőre naturae suae legibus fertur homo. Ez az antik tudomány álláspontja is. A két fölfogás közti különbséget, t. i. a természetes szükségesség és a szabad szerződés közti különbséget talán a családi élettel világít- juk meg. A családi életre az embert az emberi nem föntar- tása, a generatio után való természetes vágy űzi, 11a a sza- bad szerződéstől függne az, ha az emberi természetben nem gyökerezne ez a törvény, akkor az emberi nemet könnyen kihalásra lehetne kárhoztatni, vagy a szabad szerződés meg nem kötésével vagy a már kötött szerződés fölmon- dásával. A természet szava azonban más, mint a szerző- désé. A családalapításnál az egyesek annyiban szabadok, hogy kivel lépnek családi viszonyba, de nem annyiban, hogy egyáltalán ne legyen családi élet. S ha egyesek egy- általán nem is lépnek a családi életre, ez nem szünteti meg az általános törvényt, mely szerint az emberi nemnek fönn kell maradnia, ép úgy, mint nem szüntetik meg egyes emberek — az anarchisták — az állami élet fönmaradását. Rousseau fölfogása szerint azt kellene mondanunk, hogy az anarchisták csak a nevükben talán igazságtalanul kötött paktum ellen harcolnának, tehát kevésbbé vétkesek, míg Ágoston szerint a természet ellen. Mert ismételjük, a liippói püspök szerint az államra ugyanazon törvények állnak nagyban, mint a családra nézve kicsinyben, és viszont. Valamennyi az emberi természetben bírja végső okát és 1 Du contrat social ou principes du droit politique.
