Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Aubermann Miklós: Főbb államtani kérdések sz. Ágoston és sz. Tamásnál
€82 AUBERMANN MIKLÓS. 15. fejezetében de libertate naturali azt mondja : »ezt a tér mészet rendje követeli ; így alkotta Isten az embert. Mert így szólt hozzá : Uralkodjék a tenger halain és az ég mada- rain és minden csúszó-mászó állaton, mely a földön csúszik {Gen. 1., 26.). A saját képére teremtett eszes lényt csak észté- lenek fölé rendelte uralkodásra : nem embert ember fölé, hanem embert állat fölé. Azért az első igaz emberek inkább barmok pásztorai, mint emberek királyai valának, ezzel is jelezvén Isten, mit követel a természet rendje és mit a bűn büntetése. Mert joggal hisszük, hogy a rabszolgaság álla- pota a bűnös embert terheli . . . Ezt a nevet (t. i. a szolgasá- got) tehát a bűn érdemelte ki, nem a természet.« Príma ergo servitutis causa peccatum est. Az idézett hely nem bizonyítja azt, hogy Ágoston az államot mint ilyent a bűn következményének tekintené. Sz. Ágoston ugyanis kétféle uralkodást és kétféle szolgaságot ismer. Az idézett hely előtti fejezetben (14.) ugyanis ezt írja : Pax domestica oritur, id est, ordinata imperandi obe- diendique concordia eohabitantium. Imperant enim qui consulunt : sicut vir uxori, parentes filliis, domini servis. Obediunt autem quibus consulitur : sicut mulieres maritis, filii parentibus, servi dominis. Csakhogy az igaznak házában, ki a hitből él, azok is szolgálnak, kik parancsolnak, azoknak, kiknek látszólag parancsolnak. Mert nem uralomvágyból parancsolnak, hanem kötelességszerű gondoskodásból, s nem gőgös uralkodás, hanem irgalmas gondviselés a fő.1 Ez utóbbi- nak eredete csakugyan a bűn ; ellenben az az uralkodás, mely egyenlő a szolgálattal, a gondviseléssel, a béke megterem- tűsével, az az igaznak házában is előfordul. Tehát ennek nem oka a bűn. Sz. Ágoston az állam magvának a családot tekinti. Ebből fejlődik ki az állam. Ha tehát ilyen megkülönböztetést tesz a kétféle uralom és szolgaság közt a családban, ugyanez áll az államra nézve is. Azon civitas terrena, melyben a gőg, az ura- lomvágy parancsol, mely tehát ellentétben áll a civitas coeles1 De oiv. Dei 19, 14.
