Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Dr. Aubermann Miklós: Főbb államtani kérdések sz. Ágoston és sz. Tamásnál

680

AUBERMANN MIKLÓS.

adásvevési, ajándékozási s más efféle viszonyba.« Sz. Tamás tehát az állam fogalmához, lényegéhez tartozónak ítéli a törvényhozási s végrehajtási hatalmat : Ad rationem populi pertinet, ut communicatio hominum ad invicem justis praeceptis legis ordinetur. Még pedig igazságos törvények tartoznak az állam, a nép fogalmához.

Az állam azért tökéletes közösség (communitas perfecta), quod in ea inveniantur omnia quae sufficiant ad vitam humanam, sicut contingit esse. Et propter hoc componitur ex pluribus vicis, in quorum uno exercetur ars fabrilis, in alia ars textoria, et sic de aliis ; azért nyilvánvaló, hogy az állam tökéletes közösség. Ezért is létezik, a mint az az aláb- biakból kitűnik.

II. Mi az állam eredete ?

1. Az a kettős értelem, melyben Ágoston a civitas ter- renát használja, t. i. majd a gonoszok társaságának, majd a földi államnak jelzésére, az állam keletkezésének kérdésé- ben is félreértésekre adott alkalmat. Mielőtt sz. Ágostonnak e kérdésre vonatkozó álláspontját tisztáznák, röviden rá- mutatunk az antik filozófiának az állam keletkezéséről szóló tanítására.

Az állam lényege magával hozza azt, hogy legyenek benne elöljárók és alattvalók, hogy legyen aki parancsol, akár az élő organizmusban a lélek a test tagjainak. Az állam keletkezésének kérdésével tehát szorosan összefügg az a kérdés : egyenlő-e minden ember, ha igen, miért van az elől- járónak több joga, honnan szerzi ezt stb.

Plato és Aristoteles szerint egyes népek természetüknél fogva rabszolgaságra vannak ítélve. Aristotelesszel alább sz. Tamással kapcsolatban bővebben foglalkozunk. Seneca ellenben a tökéletes egyenlőséget vallja ; szerinte ezek az elnevezések: római lovag, szabadon bocsátott, rabszolga, üres nevek, melyek hiúságból és igazságtalanságból erednek.1

Ep. 31, 11.