Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Dr. Stuckner János: Kisérlet a theismus »tudományos« védelmére

ben a theista álláspontot legújabban tisztázta Wasmann híres berlini előadásában.

Ami már most a három nevezetes fiziológiai tényt illeti, hát semmi sem áll útban, hogy el ne fogadjuk őket. Igen, a fogamzás és az embryonalis fejlődés mozzanatai hasonlók egymáshoz az emberben s a magasabb rendű állatokban.

A másikat is elfogadjuk, t. i. hogy az emberi embryóban kopoltyuk nőnek, melyek később eltűnnek. Ámde itt meg kell jegyeznünk, hogy a három kopoltyunyilás a nyakolda- Ion az emlősökben nem igazi kopoltyú ; elsejéből később a hallási szerv dobürege lesz,a másik kettő bezárul, mihelyt a torok megnyílt. Igazi kopoltyú, mely a vért élennyel ellátja, itt nincs, hanem tüdő. A kétéltűek ugyan magzatkorukban kopoltyú segítségével lélekzenek, de a kopoltyuk nyaláb- alakúak s a test külső felületén vannak s így azok más valami, mint a halak kopoltyui s a békaálcában, élete legkorábbi időszakában, egyidejűleg ott van már a jövő tüdő s épúgy a négy láb szerve, minek semmi nyoma a halban. (Hasért : Antworten der Natur. 1905. ΛΓΙ. kiad. 158. 1.) De hát jó ; nevezzük kopoltyunak, mely később eltűnik.

Elismerjük, hogy a békaálca naponként békává növi ki magát.

Elfogadjuk a tényeket, de tagadjuk a belőlük vont követ- keztetést, t. i. az ember lényeges egységét az állatvilággal.

Ha elfogadható is az evolutio alkalmazása az emberi test kifejlődésére, de semmikép sem állhat az meg a lélekre nézve. Az emberi lélek szellemi állag, a szervezethez lénye- gileg nem kötött valóság, mely benső természetében külön- bözik az állati lélektől, következőleg ki sem fejlődhetett az állatból, annál kevésbbé, mert az evolutio új létet nem adhat, hanem, ha tényleg érvényesül a természetben, csak alakító- lag hat a már egyszer létezőre. Már pedig az emberi lélek egészen új valami, lényegben különböző minden mástól, tehát csupán fejlődés útján létre sem jöhetett.

Az emberi testnek az állatiból kifejlődését több theista filozófus kizártnak nem tartja ugyan, de csak mint lehet- séges feltevést. (V. ö. Dudek, Származástan és világnézlet.)

58 DK. STUCKNER JÁNOS.