Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Pataky Arnold: A túlvilági élet tana az ószövetségi szentiratokban és apokrifekben
A TÚLVILÁGI ÉLET TANA AZ ÓSZÖVETSÉGI IRATOKBAN STB. 461 fétáknál — Joelt kivéve — Isten nem bírói eljárással, hanem pusztán hatalmával semmisíti meg ellenségeit ; de Dániel könyvének 7. fejezetében (8—12.) ez ítélet valóságos bírói ténykedés gyanánt olvasható. A tengerből négy vadállat száll fel, melyek közül három szárnyas oroszlánhoz, medvé- hez, szárnyas négyfejű párduchoz hasonló, a negyedik pedig borzasztó, vasfogú és tízszarvú szörnyeteg. Szarvai között kinő egy kis szarv, három letörik ; a kis szarvon nagyokat beszélő száj és emberi szemek támadnak. Előhozatnak a trónusok, a »Soknapú« leül és Dániel látja, hogy a rettenetes vadállat megöletik, teste elvész és tűz emészti meg ; a többi vadállatnak hatalma is el vétetik. A négy vadállat négy világ- birodalom, valószínűleg a babylon, méd-perzsa, görög- és szír hatalom ; ezeknek erejét megkapja »az ember fia«, a »választott nép«, ki az ég felhőiből száll alá. A 11. fejezetben Isten legnagyobb ellenségét az Ür hatalma megsemmisíti minden külön bírói ténykedés nélkül (45. v.). Amint láthatjuk, a próféták nem az egyes embereknek, hanem a népeknek megítéléséről beszélnek, s az ítélet a messiási korszakot vezeti be. Már a fogság előtt működő próféták is igen sokat beszél- nek a népnek boldog jövőjéről, ha majd megtér és Isten elhozza a szabadulást. Még a legszomorúbb korszakokban élő prófétáknak, Jeremiásnak vagy Ezechielnek beszéde is ragyogóvá lesz, ha a messiási kor nagyszerűségét festik. Már nem lesz tökéletlenség, szenvedés, az érdem megtalálja jutalmát, Istent minden teremtmény imádni és dicsőíteni fogja. Ami fényt a múltban találnak, megdicsőítve, esz- ményi alakba öntve átviszik a jövőbe. Jahve szeretete meg fog kegyelmezni Izraelnek, és azt visszaállítja. Az ítélet al- kalmával fenmarad a jó mag, az ú. n. תיראש בקעי, mely alkalmas arra, hogy Jahve kimutassa rajta irgalmát és kegyességét. Az Ür megalázza az ellenséges hatalmakat, népét megváltja kezükből és jóváteszi kárát ; összegyűjti a szétszórtakat és diadalmenetben vezeti vissza országukba. Ez az út nagyobbszerű lesz még az első honfoglalásnál is.
