Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Irodalmi értesítő

448

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

nyilvánosság előtt fogják eltávolítani bíráskodása székéből, úgy hogy többé oda visszatérni nem fog s a bírákkal íté- letben nem ül.«

E § szerintem így volna fordítandó : »Ha a bíró ítéletet ítél, végzését eldönti, pecsétes okmányt állít ki róla, utána pedig ítéletét visszatartja: az a bíró, kire az általa hozott ítélet megsemmisítését rábizonyítják, a kérdéses pör tárgyát képező összeg XII-szeresét fogja megadni, és a nyilvánosság előtt fogják eltávolítani bíráskodása székéből úgy, hogy többé oda visszatérni nem fog s a bírákkal ítéletben nem ül.«

A C. H. olvasása még nincs teljesen meghatározva. Csupán nyelvészeti alapon nehezen fordítható. Az értelmi összefüggésre, a jogi eszmemenetre — bár az hézagos is — nagy súly helyezendő.

Miért volna olyan nagy bűn az ítélet megváltoztatása ? Pl. ha a bíró rosszul ítélt és tévedésére rájött ! Aztán hogy változtassa meg, ha már a félnek kiadta ? Akkor nem kell a változtatást rábizonyítani, hisz akkor nyilvános. Ha még az ő kezeiben van ? Akkor még nem ítélt és az utolsó percig meg lehet, változtatni.

Az általam jelzett értelemben ezen nehézségek elesnek. Sőt egy jogi szempontból nagyon érdekes a C. H.-ban hézag- pótló §-t kapunk : a bíró köteles ítélni, miután a peres ügy mibenlétét megismerte! Mert ha nem ítélt, a jogkereső nem találta meg a maga igazát és tényleg az a hátrány érte, melyet a törvény a XII-szeres megtérítéssel sújtott.

Eltekintve a kikaparástól és törésekből származott szövegrongálástól, még sok a bizonytalan értelmű ideogramma a C. H.. szövegében. A jövő ezeket talán pótolni fogja, az assyr nyelvtudomány haladni fog. A jövő tehát teljesebb és így jobb fordításokat is fog hozni. Ma azonban Kmoskó dr. áll az első helyen, ügyes bevezetésével, kitűnő jegyzetei- vei a legértékesehb könyvek egyike, melyeket az assyriologia felmutat.

Arad.

De. Metzger Márton.