Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Irodalmi értesítő

440

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

a csalhatat lanság mezébe öltöző cáfolata minden más elme- letnek vagy gyakorlati tanácsnak. Ugyanúgy vagyunk, mint volt valamikor az orvosi tudomány, akkor t. i., mikor a· kuruzslás képezte a gyógyítás 99%-át, a századik % pedig megmaradt a komoly haladásnak. És ma ez· a századik % jutott diadalra. ·׳' ·

A társadalomtudomány· is 99%-ában kuruzslók kezén van manapság. Elnézem a Huszadik Század könyvtárának, a Szociológiái könyvtárnak vaskos, országszerte óriási számban terjesztett példányait. Kitünően megírt könyv a- legnagyobb részük, csillogó elméletek, a gyakorlatiasság álarca alá bujt reformjavaslatok bőven akadnak bennük, csak egy a hibájuk : mind hamis tételből׳ indulnak ki, mind elrúgják lábuk alól minden létező legfőbb okát, az isteni igazságot s a hibás alapra hibás, omlékony épületet emelnek : kuruzsolnak, ahelyett hogy gyógyítanának.

Pedig gyógyításra szorultunk. A társadalmi kérdés egyre égetőbb lesz s a gyógyítás annál sürgetőbb szükséggé válik, minél inkább rontják az állapotokat a feltolakodott tudatlan álorvosok, a sociologiai kuruzslók. A nagyközönség el sem képzeli, hogy más sociologia is lehetséges, mint amit a Huszadik Század ad eléje. A 99% kuruzsló a maga hangos vásári zajával elnyomja azt az egy százalék igazi, komoly sociologust, akik nem reklámért, hanem igazi tudomány- szomjtól ösztönözve, komolyan dolgoznak a társadalom- tudomány előbbre vitelén.

E komoly tudósok közé sorolom a címben írt két mű szerzőit is.

Wahhier műve a társadalomtudomány elméletét adja. Meghatározása szerint a társadalomtudomány az emberi társas életre vonatkozó bebizonyított igazságok rendszeres előadása. Ezen igazságok alapját igen helyesen Isten létében, a keresztény világnézetben találja s azért műve első részében a társadalmi erkölcstannal foglalkozik. Igen helyesen. Az erkölcs az alapja minden társaságnak, erkölcs nélkül nincs jog, nincs rend, nincs társas együttélés.

A társadalmi erkölcstan tömör vázolása után következő