Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

431

tudós bölcselőnk művében nem találjuk, mert csak gondol- kozása és a Pensées elemzését vallja főfeladatául : mégis a tanulmányok (Előszó 3—6. I. r. Pascal philosophiai fejlő- désének előzményei és első phasisai. II. r. A skepticismus Pascal gondolatvilágában. [45—162.] IV. r. A pessimismus Pascal gondolatvilágában. [103—166.] IV. r. A mysticismus Pascal gondolatvilágában. [167—208. 1.]) philosophiai iro- dalműnk nyeresége.

Kimutatja, hogy Pascal bölcseleté, gondolkozása Descartes rendszerében gyökerezik. Vitázó a Pascal skepticismusáról szóló tanulmány, hol Droz állásponté jvai vitatkozik. Tra- gikus skepticismusnak nevezi ugyan, mert a kétségbeesés erélyével ragaszkodik a tudományos és philosophiai ideál- hoz, mely első ifjúságának eszménye volt, mikor ezen ideál- nak az összeomlását észleli. Mindenesetre mélyen meg- fontolandó, vájjon ismeretelméleti, psychologiai, vagy apó- logetikus-e Pascal skepticismusa, bár elismerjük, hogy Droz is minden lehetőt és lehetetlent megkísérel, hogy megvédje Pascalt a skepsis vádjától. Annyit meg Medveczky is kény- télén megállapítani, hogy Pascal skepticismusa valóban sui generis jelenség a skepticismus történetében. Az a sze- rény véleményünk, hogy nem skeptikus gondolkozásának, hanem tudományos vizsgálódásainak végkövetkeztetése, ered- ménye. Skepsiséből eredt-e pessimismusa, vagy pessimis- musából skepticismusa,: mennyiben voltak ezek megtéré- sének útjai, vergődő lelkének látomásai: ennek megítélése lelkének, vallásos lelkének külső és belső történetétől függ.

Rámutat a szerző a Montaigne pyrrhonismusának befolyására, de a különbségre is. Pascal lelke remeg és valója megrendül, míg Montaigne könnyedén átsurran és kedé- lyesen mosolyog.

Kiemeli továbbá a tudós bölcselő a pessimistikus ele- meket (érzelmi, erkölcsi s ismeretelméleti pessimismust) Pascal gondolatvilágában. Az embert a fájdalom és unalom a szórakozásra hajtja és így lelke mélyére nem láthat. Ethikai pessimismusa gyarlóságunk, önszeretetünk értékelésében ar. a a szomorú tapasztalatra viszi Pascalt, hogy a keresztény