Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

427

Medveczky Frigyes Tanulmányok Pascalról. (Értekezések a Bölcseleti Tudományok köréből. Kiadja a magyar Tudó- inányos Akadémia. Budapest, 1910. Ára 4 korona.)

A francia katholicizmus egyik legérdekesebb alakja, a francia klasszikusok egyik legkiválóbbja, a francia katho- likus egyház egyik legtipikusabb jelensége Pascal. Láng- elméje, írói qualitása, mélységes mysticismusa, szenvedé- lyes Krisztuslángolása mindnyájunkat elbűvöl és suggerál. Az emberi gondolkozás tragédiájának, hazavágyódásának a lélek örök mélyeibe és a naturaliter anima christiana örök emberi és isteni hazájába, legklasszikusabb tanúja, emberi dokumentuma. Három Pascal áll előttünk: Az egyik az emberi értelem mathematikai lángelméje sorából való, ki 17 éves korában a gömbszeletekről értekezett, 1643-ban számológépével lépett a nyilvánosságra, 1647-ben a Nouvelles expériences touchant le vide-ben bebizonyítá. hogy a tér- mészet horror vacui elvének helyébe a levegő nehézkedési ereje alkalmazandó, a légsúlymérő magasságmérését elő- mozdította, 1649-ben értekezést írt a cykloidról, előbbrevitte az elemző mértan tudományát, fejlesztette a valószínűség- számítást, a binom (kéttagú tantételt) és az átellenes oldalok 3 párjának három szelőpontjáró] állított fel tantételt. A mennyiségtudományok e korszakot alkotó lángelméje majd kétségbeesik az emberi értelem szűk körén, korlátolt- ságán. A végtelen nagy és kicsi fogalma előtt már-már kétségbevonja az ismeret bizonyosságát és a skepticizmus határát súrolja. Miután emberi nyomorúságunk, tökélet- lenségeink gyötrik lelkét és szaggatják lelkiismeretét, a Pessimismus orchestrumába fuj. — Ez az égjük Pascal.

A másik a janzenista theologus. Fölbukkan a zátony ; lángelméjének erejével védelmezi a janzenismust, az egyház által elítélt tévedést. Hiszen máskép a mienk. Midőn letérdel és imádkozik, mi is letérdelhetünk és imádkozhatjuk vele a Mystére de ·Jézus-t. Armaud-t védi a kegyelem tanában és a questio juris et facti megkülönböztetésében. A janzenista hittudóst látjuk és ezt a határpontot élesebben választjuk el a mystikus lélekfokozattól, mint bölcselőnk teszi. A janze-