Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

H. Gy.: Schopenhauer akaratbölcselete

SCHOPENHAUER AKARATBÖLCSELETE.

357

egyforma, csak objectivatióiban lesz más és más. Az ember akarata lényegében azonos az állati és növényi életfunctiók- kai, a szervetlen testeket összetartó erőkkel. »Die ganze Welt sei nur eine Objectivation eines einheitlichen Grundwillens, der in allen Dingen in bestimmter Weise und in verschiedenen Stufen hervortritt, sich objectiviert.«1 Mit ért Schopenhauer objectivatio alatt, azt határozottan nem mondja ki, de egyes kifejezései arra mutatnak, hogy az objectivatio nem egyéb, mint az akaratnak, a belső elpusztíthatatlan magán- valónak, vagyis subjectivnek külső megjelenése, létezési módja. Az objectiv, vagyis a jelenség megelőzőt tételez fel, mint a mástól való lét magánvalót, mint tárgy alanyt. Ez a magánvaló, ez a subjectiv az akarat ; az objectiv a tünemény, a levés a változó formáiban a poliptól — az emberig.1 2 Az objectivatio legalacsonyabb fokon, mint természeti erő nyilvánul, mely minden anyagot egyformán jellemez ; ilyen : a nehézség, az áthatlanság, vagy bizonyos halmaz állapotok, mint szilárdság, folyékonyság. Az akarat magasabb objec- tivatiója a phisikai és chemiai folyamatok vonzásaiban, taszításaiban nyilvánul. A növényi életben az akarat már mint belső életműködés jelentkezik, az állatoknál mint ösztönélet. Az állati élet legalacsonyabb fokain a motívum nagyon közeli rokon a növényi ingerrel : a zoophyták, radiariák, általában a lágytestűek között a fejetlenek ön- tudata csak épen, hogy dereng. A magasabb rendű állatok- nál a motívum világosabb, az akarat bizonyos mértékben tudatos működés.3 Ez az állati akarat azonban csak igenlő lehet, mert csak pillanatnyi szükségletre, a jelen szolgála- tára irányúi. Az élethez való akarat, vagyis a természet belső lényege, legmagasabb objectivatióját az emberben éri el, mert az emberben tér az akarat, a natura naturans, eszméletre, vagyis a saját és idegen létnek, a jelen, múlt és jövőnek s a létnek, mint általánosnak felismerésére.

1 Schop. »Die Welt als Wille u. Vorstellung.« L. Dr. Stöckl »Gesell, der neuer. Phylosophie«. 224.

2 Schop. A halál 23. o.

3 Schop. Az akarat szabadságáról. 38. o. Ford. Kelen Ferenc.