Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról

AZ ANYAG MIVOLTÁRÓL.

349

hasonlat: Minden atom a maga méretei körében olyan, mint bolygó-rendszerünk, középen az álló nappal, körül a tömé- gükhöz képest aránytalanul nagy távolságokban keringő bolygók. Ezen rendszerek eddig ki nem derített okok alapján (amennyire eddig tudjuk, csakis atomközi behatásra, mert eddigelé kívülről semmiféle fizikai vagy kémiai módon nem lehetett befolyásolni a radioaktivitást) egyensúlyi helyzetüket elveszthetik és akkor széthullanak, bomlásnak indulnak. A legtöbb tudós fölteszi, hogy egy pozitív elektro- mosságot tartalmazó állandó mag körül bolygó módjára kering több negativ elektron. Ha az atom dynamikai egyen- súlyban van, kifelé elektromos tekintetben semlegesnek mutat- kozik. Ha bármely okból kitör belőle egy negativ elektron, ezáltal a megmaradt rész pozitív elektromosságot mutat — pozitív ion; a szabaddá vált negatív elektron vagy mint ilyen önállóan folytatja létét, vagy közömbös atomhoz, vagy közömbösült ionhoz csatlakozik és annak negativ elektromos- többletet ád — negativ ion. Ha a bomlás nem nagyon lassú, vagy nem nagyon gyors, hanem oly méretű, mint a radio- activ anyagoknál, akkor megfigyelésnek hozzáférhető és oka a radioaktiv jelenségeknek.

Eszerint az atomokban óriási energiák vannak felhal- mozva, melyekkel szemben az eddig ismert energiaforrások elülnek,1 melyeknek értékesítésére azonban egyelőre termé- szetesen gondolni sem lehet. A sugárzás alkalmával ennek az energiának egy része fölszabadul és forrásává lesz a kiröpí- tett a- és /?-részecskék óriási kinetikai energiájának.

Részletesebben milyen az atomok szerkezete és volta- képen melyek az épületkövei, arról Rutherford és vele az óvatosabb fizikusok nem igen szólnak. Tények nyomása alatt egyre többen és egyre határozottabban hajlanak ahhoz a fölfogáshoz, hogy az atomok egy ősanyagból vannak föl- építve. Mit mondhatni ezen kérdésről a mai természettudo- mányos ismeret álláspontján ?

1 Egy gramm rádium bomlása százezerszer annyi energiát ád, mint ugyanannyi szén elégése.