Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról
346 DR. SCHÜTZ ANTAL. konyság tekintetében valamennyit meghaladta azonban a Curie házaspártól szurokércből nagy fáradsággal bárium- preparátumokban előállított eddig ismeretlen új elem, a radium (Ra). Ezen elemeknek tanulmányozását nagymérték- ben megnehezíti az a körülmény, hogy rendkívül csekély mennyiségben állíthatók elő és eddig egy sem tisztán.1 Más- részről azonban oly erősen jellegzettek, hogy nagyon kis mennyiségek is már tisztán mutatják tulajdonságaikat ; hozzá épen a radioaktiv anyagokkal kapcsolatos jelenségekkel való foglalkozás szolgált alkalmul igen finom és megbízható tanul- mányozási módszerek föltalálására. A radioaktiv jelenségeknek két sorozata köti le különö- ■sen annak figyelmét, ki az anyag mivoltát keresi. Az első maga a sugárzás. Tudnivaló, hogy a radioaktív anyagok nem egynemű, hanem legalább háromfajta sugarakat bocsátanak ki : Az ú. n. /-sugarak a röntgensugarakhoz ha- sonlók és itt bennüket nem érdekelnek tovább. A /?-sugarak nagy sebességű elektronokból állanak, mint a katód-sugarak, s csak úgy lehetségesek, hogy a radioaktív anyagok szerkeze- tében elektronok is szerepelnek, melyeket ezek a sugárzás alkalmával kiröpítenek. Mivel a radioaktivitás igen el van terjedve, sőt a legnagyobb valószínűség szerint minden anyagnál található,1 2 jogos a következtetés, hogy az elektronok szerepelnek valamennyi elemnek, vagyis általában az anyag- nak alkotóelvei közt. Az «-sugarak pozitív elektromosságot hordoznak és hélium-atomokból állnak, mint Rutherford és Royds kimutatták,3 tehát nagysebességű anód-sugarak. Itt minket különösen az érdekel, hogy ezeken a sugara- kon sikerült először érzékelhetővé tenni az önállóan létező atomot, még pedig két különböző módszerrel, egy elektro- mossál és egy optikaival. E két módszer az elektronok kísérleti kimutatására eddig csak azért nem alkalmas, mert az elektron hatásai sokkal kisebbek, mint a kb. 2000-szer akkora 1 Ép most (1910 szept.) jelenti Mme Curie, a francia akadé- miának, hogy a rádiumot fém-állapotban sikerült előállítania. 2 Righi, Die moderne Theorie der phys. Erscheinungen 2 131. 3 Physikalische Zeitschrift 10 (1909), 765.
