Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Martin Aurél: Salamon ódáinak vallástörténeti jelentősége
306 DR. MARTIN AURÉL. táljuk például a harmadik ódánál, amely Harnack szerint zsidó eredetű, de keresztény átdolgozású. Eleje hiányzik, meglevő szövege ekként hangzik : — magamra öltöm és tagjaim nála vannak, rajtuk függök és ő szeret engem, mert nem tudnám szeretni az Urat, ha ő nem szeretne engem. Ki tudná felérteni a szeretetet, ha nem a szeretett. Szeretem a szeretettet és lelkem kedveli őt, ahol az ő nyugalma van, ott vagyok én is, és nem leszek idegen, mert nincs irigység az Urnái, a Legmagasabbnál és az Irgalmasnál. Keverve vagyok vele, mert a szerető megtalálta a szeretettet. Mert őt, a fiút szeretem, én is fia leszek. Mert aki ragaszkodik a halha- tatlanhoz, az maga is halhatatlan lesz, és akinek kedvtelése van az életben, az maga is élő lesz. A 9. vers állítólag keresztény betoldás : mert őt a fiút szeretem, én is fia leszek. Olyannak tűnik fel Harnacknak, mintha puskából lőtték volna bele a szövegbe. Zavarja az összefüggést, tehát közbeszúrás. Az ódában előforduló kitétel, mellyel a zsoltáros azt mondja, hogy keverve van Istennel, a sztoikus színezetű keresztény misztika gondolata, amelyet■ kifejezetten először az egiptomi Macariusnál találunk. Keresztény felfogás szerint az egyesülés Istennel, a részesedés az isteni természetben, amelyről már sz. Péter és Pál is szól a leveleiben, csak a Krisztussal való egyesülés által történik. Épen e felfogásnak megfelelően a 9. vers nagyon is jól beleillik az óda gondolatmenetébe, ha ugyanis az ódát nem zsidó eredetűnek nézem, hanem keresztény misztikus vallásos költeménynek. Kétségtelenül sok keresztény elem van az ódákban, és túlnyomó számukban van oly elem, amely keresztény lehet. Csak meggyőző érvek alapján tudnók magunkat annak a tételnek elfogadására elhatározni, hogy Salamon ódáival az első század valamely zsidó énekgyűjteménye került a ke- zünkbe, és hogy a bennük lefektetett misztika az Igéről, az életről, a világosságról, az igazságról és élő vízről vala- mely előttünk eddigelé ismeretlen késői zsidó gondolat- világból származik, amelyet csak utólag tettek mester- ségesen keresztényivé számos részlet közbeszúrásával Isten-
