Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

259

legtisztábban. Isten akaratának a követése pedig nem nyi- latkozhatik meg másképen, mint a törvények, a parancsok teljesítésében, az erények követésében, a bűnnek kerülé- sében. Isten megismerése így lesz teljessé Istennek a tisz- teleiében, mely kettőt nem lehet egymástól elválasztani.

Nem az osztrák uralom alatt kapott lábra a »hit- és erkölcstan« kifejezés, logikailag benne van ez a vallás fogai- mában és mindig tévedés volt a »sola fides justificat«-ra való hivatkozás, bármilyen szempontból történt is az. Ezt különben nem tagadja Kármán sem, kijelenti ellenkezőleg, hogy a vallástanítás, mely »minden népiskolában mint köte- lezó tantárgy tovább is fennmarad, és körébe vonhatja a vallás elveivel megvilágítva az erkölcsösség követeléseit is«. (II. 22.)

Törvénybe iktatandónak akarja a tantárgyak sorában :

1. a vallásoktatást, egyes hitfelekezetek tanterve szerint,

2. a jó erkölcs alapjait és a családi, valamint a társadalmi és a polgári élet kötelességeit. Indokolja pedig ezt újra azzal, hogy »jó magyar hagyományos szokás szerint az erkölcs általános elvei közös tanításban szerepelnek, még pedig elejétől fogva minden osztályban.« (II. 22.)

Az kétségkívüli igazság, hogy az erkölcs általános elveire a köznevelés munkájában meg kell tanítani a növendékeket minden osztályban ; de ez akkor mit jelent ? Azt jelenti, hogy az általános erkölcsi nevelés munkájában részt kell venni az iskola minden tanárának, hogy kölcsönösen gyá- molítsák a hittanárt és megvalósítsák az erkölcsi nevelést. Ellenkező törekvések, ha a tanártestület nem a hittanárral közös munkában akarja az erkölcsi nevelést, még pedig az erkölcs általános elveinek tanítása alapján, a fejlődő gyér- meki lélekben könnyen megzavarják az összhangot, a kérész- tény Magyarország élete fájának gyökereit támadják meg a fiatal nemzedék hiányos és hibás erkölcsi nevelésében. A »hagyományos jó magyar szokással« éppen ez ellenkezik ; erre hivatkozva, a valláson alapuló erkölcsi neveléstől remél- jük, hogy hazánk a békés fejlődés útjain előrehaladva, gaz- dasági, erkölcsi, politikai függetlenségét és szabadságát meg

17*