Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Velics László S. J.: A szép különféle fokozatairól
(ηρΗΜΒΗ A SZÉP KÜLÖNFÉLE FOKOZATAIRÓL. 155 III. Emelkedjünk a szépnek még magasabb, harmadik fokához. Megismerő-, szemlélődőképességünk harmadik foka, mint mondottuk, az értelem, intellectus, amely az embert az anyagi, állati világból már kiemeli s az eszes teremtmények magasabb világába helyezi át. Jól mondja azért Sz. Tamás : »In homine est triplex lumen, quo non participant bruta, scilicet lumen naturae, gratiae et gloriae«. (1. q. 106. a. 1. incap.) A lumen naturae alatt itt az ember természetes eszét értjük. Mi felel meg a szép birodalmában ennek a képességnek ; mi az a szép, ami értelmünket kielégíti, s neki tetszést okoz ? Már bizonyára nem a szemlélt tárgy színe, se nem a tárgy részeinek egymáshozfűzése és kompozíciója, hanem elsősor- bán a tárgy arányai és proporciói. Nagyon találóan mondja azért Aristoteles : τάξις ׳/.ui αν μικτοί a ■/ai το ώοιαμένοι. Pulchri namque maxime species sunt ordo, commensuratio et definitum. (Arist. Metaph. lib. XII. cap. 3. a fentebbi kiadásban. Nro 1078. 35., 36 sorok.) Sz. Tamás pedig még foghatóbb szavakkal e helyet így fordítja : Pulchri ele- menta sunt integritas, proportio et claritas. (Summa theol. I. q. 39. a. 8. in c.) A szépnek elemei ezek : az épség, az ará- nyosság és a világosság. Az épséget illetőleg mindenki tudja, hogy p. o. vak ember, vagy ellőttlábú katona a szép szempontjából tét- szést nem okoz. Hasonlókép, hogy a szépet élvezhessük, bizonyos világossággal kell hogy a tárgy előttünk feltárul- jón ; zavaros, összekuszált költemények, modern habart festmények, ahol a világos előadás, az annyira kívánatos luciditas hiányzik, tetszést, élvezetet a szemlélőnek nem nyújtanak ; épségre és világosságra tehát, mint magoktól érthető kellékekre és elemekre, többet nem reflektálunk. Annál fontosabb, hogy most a szépnek a fizikai világ- bán értelmileg legfőbb kellékét, a proportiót, az arányos- ságot szemügyre vegyük. S hogy itt mindjárt az Isten kezének legfőbb arányított remekművét, magát az embert vegyük szemügyre, kimon-