Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról
146 DR. SCHÜTZ AXTAL. jutnak. A Zsigmondy—Siedentopf-íéle ultramikroszkópos el־ járás lehetővé tette ezen érdekes jelenség behatóbb meg- figyelését. Megállapították, hogy ezen mozgások gázokban is jelentkeznek, és nem mint eredetileg gondolták, a milieu hőkülönbségei okozzák azt, hanem, hogy annál gyorsabb, minél kisebb a mozgó részek átmérője, minél magasabb a folyadék vagy gáz hőfoka, s hogy függ az ú. n. viszkozitástól, egy a belső súrlódásra jellemző tényezőtől ; és végül, hogy- e gyorsaság olyan jellegű, aminőt a kinétikai elmélet a leg- kisebb önálló folyadék- és gázrészeknek tulajdonít. Sőt leg- utóbb Perrin megmutatta, hogy efféle legkisebb részecskék egyébként is úgy viselkednek, mint az elmélet megkívánja az atomoktól. Legtermészetesebb magyarázata tehát, amely- lyel elméleti számítások is jól összevágnak, hogy e mozgá- sokat a folyadék és gázparányoknak a kinétikai elmélettől föltételezett paránymozgás okozza. így Rutherford4 Ott van harmadsorban az a tény, hogy ha elég híg gázhoz zárt edényben más gázt bocsátunk, az ott úgy visel- kedik, mint ha egymaga volna jelen ; hasonlóképen elektro- litekben, vagyis elektromosságvezető oldatokban az ionok úgy mozognak, mintha folyadék nem is volna ott. Mi más lehet ennek oka, mint hogy ama gáz és a folyadék kis anya- részek halmazata ; ezeket átmérőjükhöz képest nagy közök választják el, melyek szabad mozgást és viselkedést engednek más hasonló szerkezetű anyagnak ? Ha egy test folytonosan betölti a külső határaival jelölt tért, sőt még ha szekrény- atomokból áll is Le Sage gondolata szerint, mikép illeszked- hetnek egymásba különböző anyagmennyiségek, s mikép nem akadályozzák egymás viselkedését ? Az atomelméletnek a legújabb időkig legerősebb támasza azonban a kémiai súlyállandóságok törvényei voltak, melyek az elméletnek először adtak mennyiségi alapot, s vele nagyobb használhatóságot az újabb természettudományos kezelés számára. Az állandó vegyülősúlyok törvényének nem ugyan egyedül lehetséges, de mindenesetre legtermészetesebb 1 1 Physikalische Zeitschrift 10. (1909) 764.
