Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról
AZ ANYAG MIVOLTÁRÓL. 145 a természetnek is sajátja, s nemcsak a diszkurziv gon- dolkodás útja, mely szükségkép nyugvópontokat keres, s a folyamatokat nem tudja megfogni kezdetek és végek nélkül ? Leszámítva a föntebb említett tényeket, melyeknek nem egyedül lehetséges, de azért legegyszerűbb magyarázata az atomelmélet, a legújabb időkig a következő jelenségek mutattak rá több-kevesebb határozottsággal az anyagnak szemcsés, parányos szerkezetére : A mechanikai kinétikai energia, minőt pl. egy forgó malomkerék, elhajított kő, lesújtott kalapács képvisel, tapasz- talás szerint képes hőt termelni, és viszont a hő mechani- kai munkát végezni, még pedig mindannyiszor a fölhasznált energiamennyiséggel egyenlő értékűt. E tény mindenekelőtt ránkerőszakolja azt a gondolatot, hogy valamennyi energia- fajta alapjában egy energiára megy vissza, azután pedig arra késztet, hogy nevezetesen a hőenergiát, mely nem nyilvánul meg tömegmozgásban, holott tömegmozgásból ered és azt képes eredményezni, szintén mozgásállapot ; tesszük ezt azon oksági megfontolás alapján, hogy ami mozgat, az maga is mozog, hacsak nem szellemi való — amit itt a józan módszeri elv és tapasztalat arculütése nélkül nem tehetnénk föl. Azt kell tehát következtetnünk, hogy itt a tömegekben az érzékeknek hozzá nem férhető mozgásokkal van dolgunk, melyek egyetemesek, mert a hő- jelenségek is egyetemesek. Hogy persze legkisebb részek, parányok mozognak, ezzel még nincs megállapítva, de ez a legközelebbi gondolat, és a fizika a hő és a gázok kíné- tikai elméleténél ezt a föltevést tette magáévá, és mással még csak kísérletet sem tett. Akik kétségbe vonják a pará- nyok mozgását, kénytelenek elvetni a kinétikai elmélet büszke vívmányait, az általa nyújtott értékes tudományos magyarázatot. Még közelebb hoz a paránymozgás gondolatához a Brown-téle mozgás. A nevezett angol ugyanis 1827-ben észrevette, hogy folyadékokban mikroszkópos anyagrészek, pl. növényspórák nagyon gyors, rendetlen, táncoló mozgásba Hittudományi Folyóirat. 1911. 10
