Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról

128

DR. SCHÜTZ ANTAL.

tott testek a földsugarak irányában esnek a föld középpontja felé, illetve nyomják a megtámasztó felületet.1

Ebből egyszersmind látnivaló, milyen viszonyban van a tömeg és súly. A súly viszonyos valami : akkor jön létre, ha több tömeg egymástól határozott véges távolságban van ; ha csak egyetlenegy tömeg léteznék, annak nem volna súlya ; a tömeg ellenben nem viszonyos valóság. Minthogy a föld gravitációja a gyakorlatban állandó mennyiségnek vehető, a tömegek arányosak súlyaikkal.

A földvonzás okozta sebesedés függ a földrajzi helyzettől és a tenger fölötti magasságtól ; nálunk pontos értéke a tenger színén: γ ·= (978 + 5 sin2 o) cm /sec; p a földrajzi szélesség szöge ; minden gramm tömeg ennek következtében kb. 980 din erejével súlyosodik a támasztékára; ez egy gramm tömegnek a súlya. A gyakorlatban ezt a súlyegységet is grammnak szokás nevezni, értendő azonban rajta mintegy 980 din erő.

A XVIII. század során szorgalmasan folytatott vegy- tani kutatások összefoglalásakép Lavoisier végleg megálla- pitotta, hogy zárt rendszerben, vagyis testeknek oly együttes- ségében, melyek nem állnak kölcsönhatásban a környezetük- kel, bármely kémiai és fizikai változások közepeit a testek összsúlya állandó — súlyok állandóságának törvénye. Mint- hogy pedig a súly a tömeg és földsebesedés szorzata, az utóbbi pedig ugyanazon helyen a gyakorlatban állandó, nyilvánvaló, hogy a törvény voltaképen azt mondja ki, hogy zárt rend- szerben a tömegegységek száma állandóan ugyanaz.

Nem szabatos beszéd, ha ezt a tételt az anyag állandó- sága vagy megmaradása törvényének mondják. Mert az anyag szó sok tulajdonságnak foglalatát jelenti, és csak ezek egyikének állandóságát jelenti ki a szóban forgó tör- vény ; a többinek a változások során tanúsított magatartá- sáról hallgat. Tehát fogalomzavar forrása »anyag« megmaradá- sáról beszélni. Ha anyag nevén szabatosan épen azt a reális konstanst értjük, mely a változások közepeit állandóan

1 A sebesedés, melyet így nyernek, 981 cm/sec = földsebesedés.