Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról
AZ ANYAG MIVOLTÁRÓL. 119 kívüli, transzcendens valóságot, de legalább tárgyi értékét nem vonja kétségbe, hacsak nem hódol egy minden tudó- mányos ismereten öngyilkosságot tevő szélső relativiz- musnak. Azért a való változásnak legkonokabb tagadóját, az eleai Parmenidest az ő szélsőséges álláspontja nem tartotta vissza attól, hogy a változatlan létnek, az »igazságnak« ismertetése után a látszat világát — τά προς δόξαν — is ne magyarázza, jobbára a változást valló régibb tér- mészetbölcselők nyomán. Ugyanígy újabbkori idealisták is. Különben hódít az a felfogás, hogy az ismeretelméleti idealizmusnak a szaktudományos és metafizikai kutatás menetére és voltaképeni eredményére nem igen van be- folyása. így pl. Mach a természettudományos kutatásra nézve közömbösnek mondja az idealizmus és realizmus különbségét.1 Paulsen2 pedig egyenest azt állítja : Keine Theorie der Erkenntnis ändert an dem Bestand und Wert unserer Erkenntnis das Mindeste. Tehát, ha most külön nem mutatjuk is meg, hogy az idealizmus ismeretelméleti álláspontját nem tehetjük magunkévá, megállapíthatjuk, hogy az anyag mivoltára vonatkozó kutatást nem lehet eleve elutasítani a változás transzcendens valóságának taga- dásával. A változás elleni első nehézség a folytonosságban gyö- kerezik ; a második a változás tartalmába, alapmozzana- taiba kapaszkodik. Azt mondja : Változás esetén valami marad, valami mássá válik. Ám ami marad, nyilván nem változik ; az a más pedig, ami újonnan jő, az nem a régi ; hogyan mondhatjuk tehát, hogy egy való vagy rendszer változott ? Legélesebben Herhart3 fogalmazza e nehézsé- get : Minden való bizonyos határozmányok összessége ; csak addig ugyanazon lény, míg a határozmányok marad- nak. Ám változás esetén egy vagy több eltűnik,' tehát a való már nem ugyanaz, mert a való mindig = határozmá- nyainak összessége. 1 Höffding Moderne Philosophen (1905) 109. 2 Einleitung in die Philosophie 15 (1905) 379. 3 Lehrbuch zur Einleitung in die Philosophie 4 (1837) 167 kk.
