Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Notter Antal: A szerzetesi szegénység jogi tartalma
109 sni) s az ünnepélyes fogadalom és professio jogi követkéz- ményeiből nem folyik az, hogy a szerzetesnek ne lehessen a szerzet elülj áróitól függően s csak tényleges használatra vagy elhasználásra bírt peculiuma ; s így az ilyen jellegű peculium meg is van engedve, ha csak külön egyetemes avagy részleges egyházi jogszabály nem tiltja. Arra a további kérdésre nézve, vájjon létezik-e egye- temes egyházi jogszabály, amely tiltja az ilyenfajta pecu- liumot, különböztetni kell a trienti zsinatot megelőző, a trienti zsinaton alkotott s az azóta létező jog között. Ami a trienti zsinatot megelőző jogot illeti, a nézetek eltérők. Némelyek szerint a trienti zsinat előtt meg volt engedve az egyetemes jog szerint az itt tárgyalt peculium. Ezt vitatja Schmalzgrueber1 s az általa idézett kánonisták, különösen Suarez. E nézet hívei arra utalnak, hogy nem lehet kimu- tatni azt, hogy milyen okból ellenkezik az ilyen nem teljesjogú peculium a szegénység fogadalmával vagy általában a szer- zetesség fogalmával és a szerzetes jogi állásával. Hiszen a szóban forgó peculiummal a szerzetes nem él úgy mint sajátjával ; hanem azáltal, hogy az ide tartozó vagyoni dolgokkal szerzetbeli föllebbvalója akaratától függően él, ezekkel úgy él, mint idegen dolgokkal. Továbbá arra is utal- nak e nézet hívei, hogy a trienti zsinat előtt nem is volt olyan egyetemes egyházi jogszabály, mely az itt tárgyalt pecu- liumot tilossá tette. Csak egyes szerzetek saját szigorúbb szabályai, vagy egyes szerzeteknek szóló és kivételes szigorú- ságot létesítő pápai rendeletek léteztek. Szerintök a sokat emlegetett caput »Monachi«, vagyis III. Sándor pápának az 1179. évi III. lateráni zsinaton alkotott törvénye,1 2 nemcsak nem tiltja, hanem kifejezetten megengedi a nem teljesjogú peculiumot. Mert e decretalis ama tilalma : »Monachi ........ n ec peculium permittantur habere« csak a teljesjogú pecu- liumra szól. Ellenben e decretalis eme további szavai : »Qui vero peculium habuerit : nisi ab abbate fuerit ei pro iniuncta 1 Schmalzgrueber, Ius eccles. tit. 25, n. 12. 2 c. 3., X., III. 35. A SZERZETESI SZEGÉNYSÉG JOGI TARTALMA.
